„Vári Szabó István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Rendszerváltás –> Rendszerváltás Magyarországon
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Vári Szabó István''' ([[Kiskunhalas]], [[1827]]. [[augusztus 16.]] – [[Kiskunhalas]], [[1906]]. [[szeptember 25.]]) [[ügyvéd]], [[polgármester]], [[Honvédek|honvéd]] [[Rendfokozat|százados]]. [[Kossuth Lajos]] futárja az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848/49-es szabadságharc]] idején, [[Kiskunhalas]] első polgármestere ([[1872]]-[[1891]], [[1893]]-[[1903]]).
 
== Családi háttér ==
5. sor:
 
== Élete ==
Középiskolás koráig [[Kiskunhalas]]onKiskunhalason élt, majd [[Kecskemét]]en és [[Pozsony]]ban tanult jogot. 1848-ban már hadbíró és ekkor csatlakozott a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharchoz]]. Részt vett a [[pákozd]]i, a [[nagyszombat]]i, a [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]], a [[buda]]i, a [[szolnok]]i, a [[tokaj]]i, a [[debrecen]]i, az [[arad]]i, és a [[temesvár]]i harcokban, ostromokban. Századosi rangig jutott. [[Kossuth Lajos]] egyik futára volt. Többek között ő vitte meg a vesztett [[temesvár]]i csata hírét a [[kormányzó]]nak, illetve ő vitte [[Bem József]] tábornoknak a magyarországi hadak főparancsnoki kinevezési parancsát.
1849 után leszerelték, honvéddá fokozták vissza és több hónapig [[Bécs]]ben raboskodott, majd [[olaszország]]i csapatokhoz rendelték.
Néhány hónap után visszatért [[Kiskunhalas]]raKiskunhalasra és megházasodott. A közigazgatásban helyezkedett el. Több hivatalban is dolgozott. [[1872]] novemberében[[november]]ében rendezett tanácsú lett [[Kiskunhalas]], és élére Vári Szabót választották. A település mai arculata, középületeinek jó része, az ő idején alakult ki.
Kétszer házasodott, mindkét alkalommal megözvegyült, gyermektelenek lettek házasságai. Élete utolsó szakaszában a [[kiskunhalas]]ikiskunhalasi [[református]] egyház főgondnoka lett, illetve polgármestersége(i) után ügyvédi irodát működtetett. 1906. szeptember 25-én hunyt el végelgyengülésben, sírja [[Kiskunhalas]]on található.
 
== Polgármestersége ==
[[Kiskunhalas]] rendezett tanácsú város polgármesterének 1872. november 20-án választották, és 1891. január 19-éig foglalta el ezt a pozíciót. Majd két évig más került a helyére, de 1893. július 23. és 1903. január 28. között ismét ő lett a város első embere. Összesen 29 évig volt a település élén.
 
Az 1887. január 2-án alakult iparos tanonciskolát ő és a város jegyzője dr. Babó Mihály javaslatára alapították. Az első tanyai iskolák az ő idején alakultak (Tajó, [[Balotaszállás|Balota]], Bodoglár, Eresztő, Füzes puszták). Az első színházként használható helyiséget az ő idején alakították ki. Az első helyi újságot és nyomdát az ő időszakában indították el. Számos kulturális egyesület ([[olvasókör]], [[kaszinó]], [[könyvtár]]) alakult ekkor, melyek közül nem egyet ő alapított vagy részt vett az irányításában. A céhes ipar az ő működése alatt váltott át kapitalista gazdálkodássá. Számos cég és vállalkozás alapjai, melyek közül több még mai is létezik vagy hosszú évtizedekig létezett, Vári Szabó időszakában jött létre vagy vált meghatározóvá. Bankok, pénzintézetek kezdték meg a működésüket. Több közintézmény, út, utca, járda épült polgármestersége idején. Az összes utca ekkor kapott nevet. A vasút, a telefon, a modern posta is az ő időszakában települt Kiskunhalasra. A városkép, az utcahálózat, a közintézményrendszer arculatát évszázadokra meghatározta a tevékenysége.
[[Kiskunhalas]] rendezett tanácsú város polgármesterének 1872. november 20-án választották, és 1891. január 19-éig foglalta el ezt a pozíciót. Majd két évig más került a helyére, de 1893. július 23. és 1903. január 28. között ismét ő lett a város első embere. Összesen 29 évig volt a település élén.
 
Az 1887. január 2-án alakult iparos tanonciskolát ő és a város jegyzője dr. Babó Mihály javaslatára alapították. Az első tanyai iskolák az ő idején alakultak (Tajó, [[Balotaszállás|Balota]], Bodoglár, Eresztő, Füzes puszták).
 
Az első színházként használható helyiséget az ő idején alakították ki. Az első helyi újságot és nyomdát az ő időszakában indították el. Számos kulturális egyesület ([[olvasókör]], [[kaszinó]], [[könyvtár]]) alakult ekkor, melyek közül nem egyet ő alapított vagy részt vett az irányításában.
 
A céhes ipar az ő működése alatt váltott át kapitalista gazdálkodássá. Számos cég és vállalkozás alapjai, melyek közül több még mai is létezik vagy hosszú évtizedekig létezett, Vári Szabó időszakában jött létre vagy vált meghatározóvá. Bankok, pénzintézetek kezdték meg a működésüket.
 
Több közintézmény, út, utca, járda épült polgármestersége idején. Az összes utca ekkor kapott nevet. A vasút, a telefon, a modern posta is az ő időszakában települt [[Kiskunhalas]]ra. A városkép, az utcahálózat, a közintézményrendszer arculatát évszázadokra meghatározta a tevékenysége.
 
== Emléke ==
Halála után nem sokkal utcát neveztek el róla, de 1945 után ezt átnevezték, és csak a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően kapott ismét közterület róla nevet. Az egykori [[kiskunhalas]]ikiskunhalasi 618. Szakmunkás Iskola, később [[kiskunhalas]]ikiskunhalasi [[Garbai Sándor]] Szakközépiskola intézménye viseli a nevét 2008. augusztusa óta.
 
Sírja a [[kiskunhalas]]ikiskunhalasi régi [[Kálvinizmus|református]] temetőben[[temető]]ben található.
 
== Hivatkozások ==