„Nyelvjáráskutatás Erdélyben” változatai közötti eltérés

A [[mezőség]]i nyelvjárástípust a [[20. század]] második felében számos leírás tette ismertté. A Felső-Maros és a [[Marosvásárhely]] vidéki, valamint a [[Kolozsvár]] környéki és [[aranyosszék]]i nyelvföldrajzi gyűjtés tette lehetővé a mezőségi nyelvjárásnak a székelységgel szomszédos keleti és [[Kalotaszeg]]gel szomszédos nyugati elhatárolását. Gálffy Mózes [[Szind]], Márton Gyula [[Ördöngösfüzes]], [[Balassa Iván]] a kolozsvári [[Hóstát (Kolozsvár)|Hóstát]], [[Inczefi Géza]] [[Abafája]] és vidéke, [[Benkő Loránd]] a [[Nyárád (folyó)|Nyárád]] mente, [[Vass Ilona]] [[Szépkenyerűszentmárton]] nyelvjárásáról nyújt népnyelvi adatokat a magyarországi szaksajtóban (Magyar Nyelv, Magyar Népnyelv). A [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]]-ben Gálffy Mózes [[Magyaró]], Murádin László [[Aranyosszék]], [[Nagy Jenő (néprajzkutató)|Nagy Jenő]] a [[Beszterce]]-vidéki Sófalva nyelvjárásával foglalkozik; [[B. Kovács Júlia]] a domokosi nyelvjárásról a ''Studia Universitatis Babeş-Bolyaiban'' közöl adatokat. Murádin Lászlónak a mezőségi nyelvjárástípus egészét meghatározó [[hangtan]]i elemzései közt a ''[[Miriszló]] nyelvjárásának magánhangzó-rendszere'' ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1991) c. a mezőségi típust képviselő Maros menti falu teljes hangrendszerét feldolgozza. [[Zsemlyei János]] külön monográfiát szentel a Kis-Szamos vidéki magyar tájszólás román kölcsönszavainak (1979). Bár területileg nem tartozik a mezőségi nyelvjáráshoz, mint belső-erdélyi típushoz idesorolható a [[Körösök|fekete-körös]]-völgyi magyarság tájszólása is, jelenségeit több tanulmányban Márton Gyula (Studia Universitatis Babeş-Bolyai, NyIrK 1962/1) vizsgálja.

 

 

Leggazdagabb nyelvjárási ismereteink a [[Kalotaszeg]]ről vannak. A tanulmányok egy része az 1942-44 között végzett, [[Szabó T. Attila]] irányította nyelvföldrajzi gyűjtés anyagából merít: Péntek János [[körösfő]]i, Szabó T. Attila [[bábony]]i, Gálffy Mózes [[magyarbikal]]i hangtani és alaktani magyarázatai; [[Szabó Zoltán (nyelvész)|Szabó Zoltán]] munkája a kalotaszegi nyelvjárás igeképző (1965), Vámszer Mártáé e nyelvjárás igeragozási rendszeréről (1972), [[Lakó Elemér]]é magánhangzó-rendszeréről (1974). Már-már tájnyelvi szótárszámba menő Gálffy Mózes és Márton Gyula ''Tájszók Kalotaszegről és környékéről'' (Kolozsvár, 1985) c. szókincs-gyűjteménye.