„François de Coligny d’Andelot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1569-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
[[Párizs]]ba hazatérve a [[II. Henrik francia király|II. Henriknél]] élvezett befolyására féltékeny Guise-párt híresztelni kezdte protestáns szimpátiáját, amit heves vita során be is vallott. A király letartóztatta és [[Melun]] kastélyába zárta, ahonnan Montmorency közbenjárására szabadult csak ki. Nemsokára kitörtek a vallásháborúk. D’Andelot addigra már mindkét fivérét áttérítette, és a hugenották fővezéréül választott [[I. Louis de Bourbon-Condé]] egyik legelső támogatójaként jeleskedett.
Bár lázas volt, [[1562]]-ben részt vett fivére oldalán a [[dreux-i csata|dreux-i ütközetben]], majd a vereséget követően [[Orléans]]-t védelmezte Guise ellenében. Az ostrom a herceg [[1563]]-as meggyilkolásával abbamaradt. A helyreállt belbékében a két párt közösen hódította vissza a nemrég hugenották által segítség fejében Angliának átjátszott [[Le Havre]]-ot, ám a beteges d’Andelot nem vehetett részt a harcban. [[1567]]-ben feltehetően szerepet játszott a [[IX. Károly francia király|IX. Károly]] és [[Medici Katalin]] anyakirályné elfogására tervezett ún. [[meaux-i meglepetés]] megszervezésében. Ennek kudarcát követően Bretagne-ba vonult, ahol seregeket toborzott, majd levonult Anjouba, ahonnan a hadműveletek kitörése után átkelt a Loire-on, és betört Saintonge-ba. Itt több város elfoglalása után egyesült a többi hugenotta sereggel. Az [[III. Henrik francia király|Anjou hercegétől]] elszenvedett súlyos [[
Andelot uradalma Gaspard-ra szállt, az ő [[1572]]-es meggyilkolását követően pedig annak fiára, [[Charles de Coligny]]ra, akinek javára [[1617]]-ben márkisággá emelték.
| |||