„’s-Hertogenbosch” változatai közötti eltérés

A város hivatalos neve a holland „des Hertogenbosch”, azaz a „hercegek erdeje” kifejezésből származik. A hercegi birtokok [[I. Henrik brabanti herceg|I. Henrik]], Brabant hercegének idejéből származik, akinek családja négy évszázadon keresztül birtokolt a közeli [[Orthen]] mellett hatalmas területeket. Ő alapította azt az új várost, amely a mocsárvidék közepén néhány kiemelkedő dűnére épült. Huszonhat éves korában városi és kereskedelmi előjogokat adományozott a településnek 1185-ben. Ezt az évet tekintik az 1196-os krónikák a városalapítás évének. Az eredeti okiratok elvesztek az idők folyamán. A város megalapításának leginkább védelmi okai voltak, hiszen a herceg egy erős, erődítménnyel körülvett várossal kívánta megvédeni birtokait az ellenségeitől.

Ennek ellenére 1203-ban a Gelre és a Hollandholland csapatok egyesült támadása miatt a város megsemmisült, de hamarosan újra benépesült. A városfal egyes megmaradt részei mind a mai napig megtekinthetők. A 15. században egy nagyobb városfalat építettek, hogy megvédjék az egyre nagyobb területen fekvő város lakosságát. Mesterséges viziutakatvízi utakat ástak a városban, ott, ahol a [[Dommel-]] és a [[Meuse-]] folyók kettéválnak.

1520-ig a város gazdasága virágzott és a második legnagyobb várossá vált az akkori [[Németalföld]] területén belül, [[Utrecht]] után. A városban született az északi reneszánsz egyik legkiemelkedőbb festője, [[Hieronymus Bosch]]. A város ezenkívül még a zene és a zeneszerzők központja is volt, mint például [[Jheronimus Clibano]], aki műveit a helyi katedrálisban adta elő.

A ---évei alatt, mielőtt kiújultak a harcok, egészen 1618-ig az erődítések jelentősen kiterjedtek. A környező mocsarak miatt az ostromlás lehetősége kizárt volt, emiatt bevehetetlennek tartották a várat és a „Mocsári Sárkány” gúnynévvel illették. Ennek ellenére a várost mégis elfoglalták 1629-ben, egy tipikusan holland stratégiával, melynek során a Dommel- és az [[Aa-]] folyókat felduzzasztották és egy negyven kilométeres gátrendszert hoztak létre, majd a vizet malmok segítségével szivattyúzták ki. A három hónapos ostrom után a város hatalmas geopolitikai szerepet játszott a Harminc[[harminc éves háborúbanháború]]ban, [[Habsburg Birodalom|Habsburg oldalról]]. aA várost ezután a köztársaságpártiak vették birtokukba, majd, mint megszállási zónát irányították, mindenféle politikai önrendelkezés nélkül.

A [[Vesztfáliai-béke]] után az erődítések újból megindultak. 1672-ben a hollandok helytálltak a támadó [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] csapatai ellen. 1794-ben a francia forradalmi csapatok [[Charles Pichergru]] vezetésével kemény harcok árán bevették a várost. 1806-tól a város Franciaország része volt. A poroszok elfoglalták 1814-ben. A következő évben, mikor megalakult az [[Egyesült Királyság ]] és Hollandia, a város Észak-Brabant tartomány központjává vált. Sok újabb és modernebb erődítmény épült a város szomszédságában. Mivel 1878-ig tilos volt az erődített területeken kívül építkezni, ezért ez túlnépesedéshez vezetett és ez volt az egyik oka a királyság egyik legnagyobb gyermekhalandósági mutatójának is. A nagyon konzervatív városi önkormányzat megelőzte az ipari fejlődést- mivel ők nem akarták, hogy megemelkedjen a városon belül a munkások aránya-, valamint nem engedték oktatási intézmények alapítását, aminek következtében a város korábbi jelentősége lecsökkent.