„Breda (Hollandia)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
|mottó =
|becenév =
|tartomány =
|rang =
|kerületei =
37. sor:
'''Breda''' egy város Hollandia déli részén. A város neve a holland „brede Aa”, azaz „széles [[Aa (folyó)|Aa]]” kifejezés lerövidült változata. Mint erődített város, a város már régóta nagy katonai és politikai jelentőséggel bír. Breda városában mintegy 316000 ember él.
== Történelme ==
Legkorábbi említése lord Henry of Brunsheim (1080-1125) által történt. A település alapító okiratát 1252-ben állították ki. Miután Breda erődítési jogokat kapott, hamarosan téglafalakkal erősítették meg a város külső részeit. 1327-ben Adelheid of Gaveren Breda eladta III. János, Brabant hercegének.
=== Székhely ===
A város megszerzése az Orange-Nassau Ház által székhellyé tette a várost. Az Orange-Nassau família egyéb nemeseket is vonzott, akik palotákat építettek a város régi negyedében. A legimpozánsabb épületeket az olasz építész, Tomasso Vinicidor tervezte az első holland herceg számára és ez volt egyben az első reneszánsz stílusú építmény, amely az Alpoktól északra felépült. A 15. században a város stratégiai, gazdasági
1534-ben a város 90%-át egy tűzvész pusztította el, közel 1300 ház, templom, kápolna és a városháza is odaveszett. Csak 150 ház és a főtemplom maradt meg. 1581-ben a nyolcvan éves háború alatt bredát spanyol csapatok foglalták el Claude de Berlaymont vezetésével. Habár a város megadta magát azzal a feltétellel, hogy nem lehet kifosztani, a szélnek eresztett csapatok mégis a városon adták ki mérgüket és ezalatt több, mint 500 lakost gyilkoltak meg.
[[File:De overgave van breda Velazquez.jpg|
Egy tíz hónapos ostrom után (1624-25 közt) Breda városát elfoglalták a spanyolok Ambrrogio Spaniola vezetésével, mely eseményt Diego Velázquez spanyol festő örökített meg. 1637-ben Bredát visszafoglalták Frederick Henry, Orange hercegének vezetésével, és 1648-ban véglegesen is a Holland Köztársasághoz került a Vesztfáliai-béke által.
=== A Stuartok elűzése ===
A száműzött II. Károly angol király Bredában telepedett le és a száműzetését is itt töltötte a Cromwell-i Protectorátus ideje alatt, melyet Károly lánytestvérének Mary hercegnő közelségének tudhatunk be, aki II. Vilmos, Orange hercegének özvegye volt.
Az 1667-es Breda-i Szerződés zárta le a második angol-holland háborút, melyben a hollandok azzal a II. Károllyal álltak szemben, aki vendégük volt. 1746 és 1778 közt ez volt a helye a bredai kongresszusnak, amely a britek és a franciák közt zajlott és lezárta az osztrák örökösödési háborút és végül elvezetett az Aix-la-Chapelle-i békéhez (1748).
=== II.
A második világháború idején a város német megszállás alatt volt.
A Bredában található börtön adott helyet az országban egyedüli börtönként annak a négy rabnak, akiket a II.
== Külvárosok beolvadása ==
| |||