„Kalotaszeg földrajza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás |
Új kategória: Erdély földrajza |
||
1. sor:
{{nincs bevezető}}
[[
== Földtörténet ==
=== Óidő
[[Kalotaszeg]] földterületének kialakulása a [[óidő|földtörténet ókorában]] kezdődött meg.
A kőszénkorszakban – körülbelül 350 millió évvel ezelőtt – alakult ki egy hatalmas, a [[Variszkuszi hegységrendszer]]hez tartozó hegység, amelynek egyik darabja a mai [[Gyalui-havasok]]. Ennek északi nyúlványa alkotja Kalotaszeg déli határát.
A kőszénkorszakban a Gyalui-havasok helyén megrepedt a melyben a [[Föld]] szilárd kérge s a mélyebb részek izzó lávája benyomult a szilárd kéregbe s maga körül a még régebbi kőzeteket átalakította kristályos palákká. Ennek eredményeképpen a [[Gyalui-havasok]] közepe kristályos palákkal körülvett kemény gránitmag, mely az [[Öreg-havas]]ban
=== Középidő
A Gyalui-havasoktól északnyugatra, Kalotaszeg nyugati oldalán a [[középidő|földtörténeti középkor]] felső részében ([[Kréta (időszak)|kréta
=== Újidő
A
Kalotaszeg nyugati határát alkotó
▲Kalotaszeg nyugati határát alkotó dacit-tömegből kialakult az 1838 in magas ra emelkedő [[Vlegyásza-hegység|Kalota-hegység]] (Vlegyásza).
A Vlegyásza lávaömlésével egyidőben a felső kréta korban [[Gyerővásárhely]] és [[Egerbegy]] közt is eltört a Föld szilárd kérge és ott is láva ömlött ki a felületre kisebb tömegekben. Ez alkotta például a [[Kiskapus]] melletti Köveshegyet, mely mellett az országút kígyózva emelkedik fel a Gyerővásárhelyi hágóra.
[[Fájl:Nummulinás mészkő.jpg|balra|bélyegkép|Nummulinás mészkőképződmény Magyarvalkó határában|200px]]▼
▲[[Fájl:Nummulinás mészkő.jpg|bélyegkép|balra|
A [[Kréta (időszak)|kréta korszak]] vége és a földtörténeti újkor közti átmeneti időben délről a Gyalui-havasok nedves, meleg, trópusi területéről a kőzetek málladékát lehordták a zivatarok vizei a Kalota-hegy és Gyalui-havasok közti szegletbe a hegyek lábához és a Gyalui-havasok keleti oldalán a mélyen fekvő területekre. Az ottani sivatagos éghajlat alatt ezekből vöröses agyag és homokrétegek rakódtak le.▼
▲A [[Kréta (időszak)|kréta korszak]] vége és a földtörténeti újkor közti átmeneti időben délről a [[Gyalui-havasok]] nedves, meleg, trópusi területéről a kőzetek málladékát lehordták a zivatarok vizei a Kalota-hegy és Gyalui-havasok közti szegletbe a hegyek lábához és a Gyalui-havasok keleti oldalán a mélyen fekvő területekre. Az ottani sivatagos éghajlat alatt ezekből vöröses agyag és homokrétegek rakódtak le.
A földtörténeti újkor elején - körülbelül 60 millió évvel ezelőtt - megsüllyedt ez a terület és a Kalota-hegy és a Gyalui-havasok közé, valamint a Gyalui havasok keleti oldalára, az egykor Erdély helyén levő Erdélyi-medence tengere nyomult. Ebből a tengerből származnak a 40-50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai, az óriási egysejtű [[nummulitesz]]ek (nummulinás mészkő), vagy ahogy a legenda nevei, [[Szent László pénze]]i.
[[Fájl:Szent László pénzek.jpg|bélyegkép|
Ezekben a mészkövekben nagy osztriga kagylóknak, csigáknak, tüskésbőrűeknek megkövesedett vázait lehet gyűjteni.
Azután megemelkedett a terület és a tenger visszahúzódott róla. A Vlegyásza és Gyalui-havasok trópusi éghajlat alatt való lepusztulásából a mélyben ismét sivatagi rétegek rakodtak le, melyben [[Andrásháza (Románia)|Andrásházán]] a legősibb orrszarvú és más ősállat (Titanotherium-féle) megkövesedett csontjait találták meg.
[[
A terület újabb megsüllyedése után a visszanyomuló tengerből ismét mészkő - a felső durvamészkő - ülepedett le, melyet építésre, mészégetésre, sírkövek faragására sok helyen fejtenek. Ezzel a mészkővel együtt gipszrétegek is váltak ki a hajdani tengerből, melyet [[Zsobok]] környékén az [[1870]]-es évek óta bányásznak és használnak fel dísztárgyak készítésére, s amit helytelenül „zsoboki márvány”-nak neveznek.
31 ⟶ 39 sor:
A kalotaszegi-medencétől kelet felé, a Gyalui-havasok északkeleti oldalán Gyerőfalva-Egerbegy-[[Gyalu (település)|Gyalu]]-[[Magyarléta]] vonalától észak-keletre a kréta korszakban tenger volt. Ennek mészkőszirtjén áll a létai Géczy-vár.
A mészkövekben lévő gipszrétegekből Gyalun, [[Magyarkapus]] feletti domboldalon és a jegenyei völgyben is találunk. Ez a gipszréteg adta a szép fekvésű Jegenyefürdő forrásainak mész és kén tartalmát, mely források vizével táplált meleg fürdőben az [[1890]]-es években virágzó fürdőélet folyt.▼
▲A mészkövekben lévő gipszrétegekből [[Gyalu (település)|Gyalun]], [[Magyarkapus]] feletti domboldalon és a jegenyei völgyben is találunk. Ez a gipszréteg adta a szép fekvésű Jegenyefürdő forrásainak mész és kén tartalmát, mely források vizével táplált meleg fürdőben az [[1890]]-es években virágzó fürdőélet folyt.
A [[harmadidőszak|harmadkorszak]] közepén megemelkedett ismét a terület és szárazra került a tulajdonképpeni Kalotaszegi-medence és megsüllyedt a tőle északra fekvő terület, ott folytatódtak tehát az Erdélyi-medence tengerének lerakodásai.▼
A tenger parti mocsaras őserdőkben, trópusi éghajlat alatt nagy mennyiségű növényi anyag halmozódott fel egy vastag agyagos, homokos rétegcsoportban. Ebből barnaszénréteg keletkezett, melyet az Almás-völgyében és dél felől nyíló mellékvölgyeiben főképpen [[Forgácskút]], [[Argyas]] környékén bányásztak.▼
▲A [[harmadidőszak|harmadkorszak]] közepén megemelkedett ismét a terület és szárazra került a tulajdonképpeni [[Kalotaszegi-medence]] és megsüllyedt a tőle északra fekvő terület, ott folytatódtak tehát az [[Erdélyi-medence]] tengerének lerakodásai.
▲A
A körtvélyesi kaolinbánya környékén ugyanezek a homokos rétegek 5–6 m vastagságban porcelánföldet ([[kaolinit|kaolin]]) is tartalmaznak.
[[
A földtörténeti újkor harmadkorszakának második felében a Kárpátok nagyarányú felgyűrődésével, kiemelkedésével kapcsolatban megemelkedett az egész terület és szárazra került.
Megkezdődött Kalotaszeg mai folyóvizeinek, mai földrajzi képének kialakulása.
A Kalota-hegyről a terület természetes lejtésének megfelelően kelet felé az Ős-Kapus és Ős-Nádas-patak [[Kolozsvár]] felé folytak és ömlöttek bele az Ős-Kis-Szamosba. Ezt bizonyítja az, hogy Kolozsvárt a [[Szamos]] kavics-lerakódásaiban a Vlegyásza-hegység kőzeteiből származó kavicsfajtákat találunk.
Az újkor negyedkorszakában a Gyalui-havasok északi nyúlványa folytatásában [[Sztána]] község irányában magasra emelődött a terület, boltozat alakult ki. Ennek a felboltozódásnak a [[Körösfő]] felett emelkedő, gyönyörű kilátású 747 m magas Riszeg-hegy a központja, egyúttal Kalotaszeg fő vízválasztója.
Ez a kiemelkedett boltozat levágta a Kalotáról keletre folyó vizek felső folyását: a Kapus, Nádas-patak azóta csak e felboltozódás keleti oldaláról folynak a Kis-Szamos felé.▼
▲Ez a kiemelkedett boltozat levágta a Kalotáról keletre folyó vizek felső folyását: a Kapus, Nádas-patak azóta csak e felboltozódás keleti oldaláról folynak a [[Kis-Szamos]] felé.
Ezalatt kialakult a [[Sebes-Körös]] is, mely a negyedkorszak elején még csak [[Kissebes]]nél eredt, ma pedig a Körösfőtől keletre a Körösfői hágó alatt, a Riszeg-hegy déli lábánál ered a Körös-patak. Magába kapcsolja a délről folyó Kalota-patakot, a kis Kalotaszegi-medence fő vizét is és ma a Kalotaszegi-medence vizét a [[Körösök|Körös]] az [[Alföld]]re vezeti. Amint beleömlik a Sebes-patak és a Nagy-Sebes-patak, azután nevezik az egyesült folyót Sebes-Körösnek.▼
▲Ezalatt kialakult a [[Sebes-Körös]] is, mely a negyedkorszak elején még csak [[Kissebes]]nél eredt, ma pedig a Körösfőtől keletre a Körösfői hágó alatt, a [[Riszeg-hegy]] déli lábánál ered a Körös-patak. Magába kapcsolja a délről folyó Kalota-patakot, a kis Kalotaszegi-medence fő vizét is és ma a Kalotaszegi-medence vizét a [[Körösök|Körös]] az [[Alföld]]re vezeti. Amint beleömlik a Sebes-patak és a Nagy-Sebes-patak, azután nevezik az egyesült folyót Sebes-Körösnek.
A Riszeg-hegy északi oldalán kialakult az Almás-patak, melynek eredeténél a Firza- és Darogna-patak annyira megközelítették a Kalotaszegi-medence északi peremén folyó Köröst, hogy hátravágódásukkal vizét elvezetéssel fenyegetik. Ezt elősegíti az, hogy ez a terület mélyebben van, mint a tulajdonképpeni Kalotaszegi-medence. Míg [[Bánffyhunyad]], a Kalotaszegi-medence központja, 554 m magasan van s ezért területét a nép [[Felszeg]]nek nevezi, addig az Almás-völgyében [[Magyarbikal]] és [[Ketesd]] után következő [[Alsófüld]] csak 351 m magasan van, tehát 200 m-rel alacsonyabban. [[Váralmás]] már csak 315 m magasan van a tenger színe felett. Ezért nevezi a nép az Almás-völgyét [[Alszeg]]nek.
52 ⟶ 66 sor:
Ezek a kialakuló vizek fokozatosan mélyebbre vágódva kialakították völgyeiket a közöttük levő szelíd hegy- és dombvidéket, melynek a Kalota-hegység, a Gyalui-havasok és a [[Meszes-hegység]] ad keretet.
== Források ==
* [[Tulogdy János]]: ''Kalotaszeg földrajza
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.sci.u-szeged.hu/otdk28/fifoma/abs/fo_Lukacs_et_al.pdf Őslénytani együttesek méreteloszlásának vizsgálata] {{pdf}}
▲* [[Tulogdy János]]: Kalotaszeg földrajza - Tiszteletkötet Tulogdy János tiszteletére, 2008
{{portál|Erdély|-}}
{{DEFAULTSORT:Kalotaszegfo~ldrajza}}
[[Kategória:Kalotaszeg|Fo~ldrajza]]
[[Kategória:Erdély földrajza]]
| |||