Wikipédia

„Hétfalu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ChuispastonBot (vitalap | szerkesztései)
24 778 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: vo:Şapte Sate
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
35 136 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
{{Román település infobox
|román név =Șapte Sate
45 ⟶ 46 sor:
*[[Zajzon]]
*[[Pürkerec]]
A Hétfalu közül a négy első, melyet [[Négyfalu]]nak is neveznek, egymással teljesen össze van építve, a többi valamivel távolabb fekszik. Kevésbé jómódú községek, csinos magyar templomokkal és iskolákkal s szépen épült házakkal. A [[románok]] rendesen a községnek a hegyre felnyúló felső részében, a magyaroktól elkülönülve laktak. Vallásra nézve van a Hétfaluban 10,366 [[ágostai hitvallás]]ú és 9066 [[Ortodox kereszténység|görögkeleti]] (1890). Lakóik szorgalmas földművelők, kik szűk határaikat a [[Erdélyi szászok|szász]] helységektől haszonbérbe vagy örök áron vett szántóföldekkel gyarapították, szekerezéssel, fakereskedéssel s iparral is foglalkoztak, míg a románok baromfitenyésztéssel.▼
 
A Brassóhoz közelebb eső Négyfalu (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) ma már teljesen összeépült és Szecsele, [[Szecseleváros]] (Săcele) néven várost alkot. A távolabbi Háromfalu (Tatrang, Zajzonés Pürkerec) különálló települések.
Közigazgatásilag 1950 óta az első négy falu eggyé olvadt [[Négyfalu]] (románul Săcele, magyarul [[Szecseleváros]]) néven, a távolabbi három együttesen [[Tatrang]] községhez tartozik.▼
Kevésbé jómódú községek, csinos magyar templomokkal és iskolákkal s szépen épült házakkal. A [[románok]] rendesen a községnek a hegyre felnyúló felső részében, a magyaroktól elkülönülve laktak.
▲Közigazgatásilag [[1950]] óta az első négy falu eggyé olvadt [[Négyfalu]] (románul Săcele, magyarul [[Szecseleváros]]) néven, a távolabbi három együttesen [[Tatrang]] községhez tartozik.
 
 
 
==Fekvése==
A [[Barcaság]] délkeleti szegletében, [[Brassó]]tól keletre, a [[Kárpátok]] lábánál fekvő hét település együttes neve.
 
 
==Története
'''Hétfalu''' nevét [[1366]]-ban, [[Törcsvár]] tartozékai közt említették először az oklevelekben.
 
Az oklevelekben Hétfaluról fennmaradt adatok szerint: [[1500]]-tól Hétfalut Brassó zálogbirtokaként szerepelt. [[1544]]-ben Hétfaluban már magyar iskolát talált a vizitáció. [[1649]]-ben A brassói főbíró a hétfalusi csizmásoknak és tabakoknak már engedélyezte az iparűzést, de azzal a feltétellel, hogy idegeneket nem taníthatnak ki mesterségükre. [[1652]]-ben pedig[[Apáca|Apácával]] és [[Krizba|Krizbával]] együtt Hétfalu teljesen Brassó tulajdonába került.
 
Hétfalu népessége többségében magyar, kisebb részben román. A magyarokat a szomszédos székelyek [[hétfalusi csángók]]nak nevezik, akik valószínőleg a [[11. század]]ban a [[Barcaság]]ban megtelepült magyar és besenyő határőrök leszármazottai, akiknek eredeti gyér népessége a kora [[Árpád-kor]]ban a Dél-[[Erdély]]ben lakó, [[Fehér vármegye]] területéről érkezett magyarokból (székelyekből) gyarapodott, és alaprétege a székelyek végső megtelepedését megelőzően vagy azzal egyidőben, a [[12. század]] vége–[[13. század]] eleje körül kialakult.
 
Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, melynek egyes részeit a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban kezdték eladományozni, majd
[[II. Ulászló]] király Brassó városának zálogosította el. A zálogbirtok visszaváltása azonban a központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg, ezzel Brassó másfélszázados ellenkezés dacára jobbágysorba süllyesztette az egykor szabadalmas jogállású, határőrző Hétfalu lakosságát.
 
A [[szász]] polgárság földesurasága társadalmi, gazdasági és egyházi elnyomás volt, és a hétfalusi csángók kultúrájában jellegzetes
nyomokat hagyott; így például az evangélikus vallás követését is.
 
Hétfalu lakossága, mivel földje kevés volt, a szomszédos szász községekben vállalt munkát (feles bérleteket), emellett fakitermeléssel, és fuvarozással is foglalkoztak.
 
Az [[1800]]-as évek második felében pedig – különösen a vasutak megépülése után – Hétfalu magyar és román
lakossága nagy arányban vándorolt ki Óromániába. A hétfalusi csángók különösen [[Bukarest]]ben
alkottak erős diaszpórát, ahol a városi személyfuvarozást (bérkocsi, később taxi) az [[1930]]-as évekig nagyrészt ők látták el.
 
▲A Hétfalu közül a négy első, melyet [[Négyfalu]]nak is neveznek, egymással teljesen össze van építve, a többi valamivel távolabb fekszik. Kevésbé jómódú községek, csinos magyar templomokkal és iskolákkal s szépen épült házakkal. A [[románok]] rendesen a községnek a hegyre felnyúló felső részében, a magyaroktól elkülönülve laktak. Vallásra nézve van a Hétfaluban 10,366 [[ágostai hitvallás]]ú és 9066 [[Ortodox kereszténység|görögkeleti]] (1890). Lakóik szorgalmas földművelők, kik szűk határaikat a [[Erdélyi szászok|szász]] helységektől haszonbérbe vagy örök áron vett szántóföldekkel gyarapították, szekerezéssel, fakereskedéssel s iparral is foglalkoztak, míg a románok baromfitenyésztéssel.
 
== Források ==
* [[Vistai András János]]: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
*Pallas Nagylexikon ▼
* [[Árvay József]]: A barcasági Hétfalu helynevei [1943)
* [[Koós Károly]]: Hétfalusi szekeresség (1976)
▲* Pallas Nagylexikon
 
==Hivatkozások==
*[http://www.erdely-szep.hu/Moldva/index.html Moldváról és a moldvai csángókról]
*[http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3478 Hétfalu - Siebendörfer]
 
[[Kategória:Települések]]▼
[[Kategória:Románia történelme]]▼
 
[[ro:Șapte Sate]]
 
[[vo:Şapte Sate]]
▲[[Kategória:Települések]]
▲[[Kategória:Románia történelme]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hétfalu”