Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Több száz, néhány száz, pár ezer, sok millió stb. különírása (kézi botszerkesztés)
Théba a [[Nílus]] nyugati partján, a [[Földközi-tenger]] körülbelül 800 km-re északra, a [[Vörös-tenger]] legközelebbi partja 170 km-re északkeletre fekszik tőle. Itt kezdődik a folyó tényleges alsó szakasza. A Théba fölötti folyószakasznak 30 km-en még 10 méteres esése van, a Théba alatti további 800 km összesen 80 méter esésű. A folyó keleti partján a városhoz tartozó templomkörzetek egy része állt, mint a [[luxori templom|luxori]] és [[karnaki templom]]. A nyugati part magas sziklafalai között találhatók az ókori temetők, így a [[Királyok völgye|Királyok]] és [[Királynék völgye]].
 
A település a Nílus egyik nagy, U-alakú kanyarjának déli részén terül el. A Théba által vezetett szepat ([[nomosz]]) e kanyar felső szakaszát alkotta, [[Junit]] (görög ''Hermonthisz'') városától Thébáig. A folyóvölgyet nyugatról 100–150 méter magasságú sziklafalak veszik körül, keleten sokkal kisebb emelkedéssel meg át a partvidék sivatagba. Ezen az oldalon is 30–40 km-re a várostól néhányszáznéhány száz méter magasságú hegyek emelkednek. A művelhető árterület szélessége 5–10 km között változik, Thébánál körülbelül 8–9 km.
 
A történelemben játszott szerepét a földrajzi helyzete determinálta. Közel volt Núbiához és a keleti sivatag felé is szabad volt az út, így fontos kereskedőutak találkozási pontja. Egyike azon helyeknek, ahonnan a nyugati sivatagba is gond nélkül el lehet jutni. Azokban az időkben, amikor a déli kereskedelem volt fontos, vagy előnyt jelentett a Deltavidéktől távol lenni, Théba virágzott. Kivételes a [[XVIII. dinasztia]] kora, amikor a Közel-Kelettől való nagy távolsága ellenére is főváros lehetett, de ennek oka a közvetlenül megelőző időszakban keresendő, amikor thébai nemesek vívták ki az ország újjáegyesítését, és ez az állapot nem is tartott sokáig.
147 347

szerkesztés