„Johann Lukas von Hildebrandt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:wien schloss belvedere panorama.jpg|thumb|420px|Bécs, Oberes Belvedere]]
'''Johann Lukas von Hildebrandt''' (néha ''Johann Lucas von Hildebrandt'' vagy egyszerűen ''Lukas von Hildebrandt''), ([[Genova]], [[1668]]. [[november 14.]] – [[Bécs]], [[1745]]. [[november 16.]] osztrák építész, az osztrák barokk legnagyobb mestere [[Johann Bernhard Fischer von Erlach|J. B. Fischer von Erlach]] mellett. Itáliai manierista előképek alapján épített épületei közt főleg barokk (copf, vagy klasszicizáló késő barokk) stílusú paloták és kastélyok a kiemelkedő jelentőségűek. Hildebrandt stílusa feltűnően eltért elődje császári barokkjától. Észak-Itália tartósan mély benyomást gyakorolt rá, az itáliai manierista építészettől örökölte a gazdagon díszített felületek szeretetét, ugyanakkor az épületek szerkezete kevésbé érdekelte.
 
== Jelentősége ==
6. sor:
 
== Életpályája ==
Apja a genovai német sereg egyik kapitánya volt. A fiú Genovában született, kb. 1690-ig itt is tanult, majd Rómába ment, ahol [[Carlo Fontana]] tanítványa volt. Eredetileg vártervezést tanult és hadmérnök (Festungsingenieur) volt. 1695 - 1696-ban a milánói és nápolyi csapatoknál szolgált, [[Savoyai Jenő]] herceg parancsnoksága alatt. Savoyai lett a fő támogatója. Részt vett a piemonti hadjáratban (1695-96). 1696 után végleg Bécsben telepedett le. Bécsben császári tanácsos, majd 1700-ban udvari mérnök (Hofingenieur), 1711-ben az udvari építészeti hivatal vezetője (Leiter des Hofbauamts) lett. 1723-ban, [[Johann Bernhard Fischer von Erlach|Fischer von Erlach]] halála után, császári építési főfelügyelőként utóda lett. A császár nem igen támogatta, Fischer von Erlachhal ellentétben. Hildebrandt számos olyan építészeti projektben vett részt,amelyeket utána mások folytattak ([[Würzburgi érseki palota|Würzburg]], [[Göttweig]], [[Pommersfelden]], Palais Schwarzenberg stb.).
 
=== Főbb alkotásai ===