Wikipédia

„Albertina (Bécs)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 080 szerkesztés
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: tr:Albertina Müzesi
Javítás
1. sor:
{{coor title dms|48|12|16|É|16|22|4|K|type:landmark_region:AT}}
[[Fájl:IMG 0209 - Wien - Albertinaplatz.JPG|bélyegkép|250px|Albertina]]▼
 
[[Kép:20 Schilling Moritz Daffinger reverse.jpg|thumb|right|250px|Az Albertina múzeum látképe a 20 schilinges bankjegyen]][[Bécs]] városközpontjában található az Albrecht főherceg palotájában (Palais Erzherzog Albrecht) berendezett '''Albertina múzeum'''. A múzeum a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb grafikai gyűjteményének ad otthont, többek között körülbelül 65 000 rajznak és több, mint egymillió [[rézmetszet]]nek. A kiállított és archivált tárgyak a késő gótika és a kortárs művészet közötti időszakot ölelik fel. Az Albertina a nevét alapítójáról, szász-tescheni Albert Kázmér hercegről kapta.▼
▲[[Fájl:IMG 0209 - Wien - Albertinaplatz.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az Albertina épülete]]
 
▲[[Kép:20 Schilling Moritz Daffinger reverse.jpg|thumb|right|250px|Az Albertina múzeum látképe a 20 schilinges bankjegyen]][[Bécs]] városközpontjában található az Albrecht főherceg palotájában ([[német nyelv|németül]] ''Palais Erzherzog Albrecht'') berendezett '''Albertina múzeum'''. A [[múzeum]] a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb grafikai[[grafika]]i gyűjteményének ad otthont, többek között körülbelül 65 000 rajznak és több, mint egymillió [[rézmetszet]]nek. A kiállított és archivált tárgyak a késő [[gótika]] és a kortárs művészet közötti időszakot ölelik fel. Az Albertina a nevét alapítójáról, szász-tescheni [[Albert Kázmér hercegrőlszász–tescheni herceg]]ről kapta.
 
Címe: 1010 [[Bécs]], Albertinaplatz 1.
 
==Története==
[[Fájl:Albertina sala de las Musas.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Belső tér]]
A grafikai gyűjteményt Albert herceg létesítette aaz 18. század ’70[[1770-es éveibenévek]]ben [[Pozsony]] várában, ahol 1765 és 1781 között lakott mint a királyi [[Magyar Királyság|királyi Magyarország]] kormányzója.
Az Albertina alapító oklevele 1776. július 4-én keletkezett. A dátum egybeesése az amerikai [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|Függetlenségi Nyilatkozat]] aláírásának időpontjával csupán puszta véletlen.▼
 
▲Az Albertina alapító oklevele [[1776]]. [[július 4]]-én keletkezett. A dátum egybeesése az amerikai [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|Függetlenségi Nyilatkozat]] aláírásának időpontjával csupán puszta véletlen.
A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény. Ezt követően az épületet átépítették, így alkalmazkodva az új igényekhez. A jelentős gyűjteményt csak 1822-ben tették elérhetővé a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben, amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt, hogy a látogatónak saját cipője legyen. Annak ellenére, hogy ezzel még mindig sokakat kizártak, a látogatói kör mégis észrevehetően kibővült.▼
 
▲A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény. Ezt követően az épületet átépítették, így alkalmazkodva az új igényekhez. A jelentős gyűjteményt csak [[1822]]-ben tették elérhetővé a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben, amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt, hogy a látogatónak saját cipője legyen. Annak ellenére, hogy ezzel még mindig sokakat kizártak, a látogatói kör mégis észrevehetően kibővült.
 
Albert herceg halála után a gyűjtemény és az épület örökösére, Károly főhercegre szállt, később Albrecht főherceg és Frigyes főherceg rendelkezett fölötte. Ebben az időben került sor a grafikai gyűjtemény további bővítésére.
Az épületek és a gyűjtemény [[1919]] tavaszán a [[Habsburgok]]tól az [[Osztrák Köztársaság]] tulajdonába kerültek. [[1920]]-ban az egykori császári udvari könyvtár (Kaiserliche Hofbibliothek) metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az „Albertina” nevet [[1921]] óta viseli az épület és a gyűjtemény.
 
1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. A bejárat felújításával [[Hans Hollein]]t bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába.<ref>Vö. többek között a weblinkként csatolt Jan Tabor-cikkel, amely a Falter hetilapban jelent meg 2003. december 17-én, és a korábbi Elisabeth Leopold-cikkel, amely a Kronen-Zeitung-ban jelent meg 2003. szeptember 14-én, ill. a Kurier-ban és a Der Standard-ban 2003. december 12-én.</ref>Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet.<ref>[http://www.nextroom.at/ 2. Umbau auf Raten. www.nextroom.at.] (Hozzáférés: 2010. április 10.)</ref>
 
A 2009. évi júniusi heves esőzések miatt víz szivárgott az alagsori raktárba. A biztonsági személyzet felfedezte a vízszivárgást, amely áramszünetet is okozott, emiatt megbénultak azok a robotgépek, amelyekkel a grafikákat tartó mappákat és kazettákat lehet mozgatni. Ahhoz, hogy a nagyobb károkat elkerüljék, 950 000 műtárgyat át kellett helyezni máshova.<ref>Albertina: Hundert Schutzhüllen durchnässt. ORF, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2009. június 29.)</ref>
 
==Gyűjtemények==
[[Fájl:20 Schilling Moritz Daffinger reverse.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az Albertina múzeum látképe a 20 [[osztrák schilling|schillinges]] bankjegy hátoldalán]]
Az Albertina három gyűjteménynek ad otthont:
* a ''grafikai gyűjteménynek'', amelyben körülbelül 41 000 rajz és akvarell, 300 skicckönyv, valamint 900 000 metszet található (az 1998-as leltár szerint)<ref name="gehrer">Elisabeth Gehrer; Osztrák Parlament (szerk.): Bundesmuseen. 3550/AB szám alatt (XXI. GP /XXI. törvényhozási periódus/), 2002. május 3. (Az oktatási, tudományos és kulturális szövetségi miniszter, Elisabeth Gehrer válaszai Dr. Eva Glawischnig képviselőnek és munkatársainak írásban feltett kérdéseire (3335/J). [http://www.parlament.gv.at./ Az Osztrák Parlament honlapja] (Hozzáférés: 2010. április 10.)</ref><ref>Leltározás az új, átdolgozott gyűjteménytörténet publikálása alkalmából.</ref>
* az ''építészeti gyűjteménynek'', körülbelül 43 000 tervrajzzal (építészeti és épületrajzok, tervdokumentációk és nyomtatványok), eredeti makettekkel és épületmásolatokkal (a 2000-es leltár szerint)<ref name="gehrer"/><ref>Leltározás a jogi önállóságra való tekintettel.</ref>
* és a ''fotótörténeti gyűjteménynek'', több mint 50 000 fotóval, fotótechnikai eszközzel és kollekcióval (a 2000-es leltár szerint)<ref name="gehrer"/><ref>Leltározás a megalapítás alkalmából.</ref>
23 ⟶ 31 sor:
 
==Érdekesség==
Az [[euró]] bevezetéséig a [[osztrák schilling|húszschillinges]] bankjegy hátoldalán az Albertina volt látható.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==FordításForrások==
* {{fordítás|de|Albertina (Wien)|oldid=70558795|n=a|4=német}}
 
== Külső hivatkozások==
==Hivatkozások==
{{commonskat|Albertina Wien}}
<references/>
* [http://www.albertina.at/ Az Albertina hivatalos honlapja]
 
[[Kategória:Bécs építményei]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Albertina_(Bécs)”