„Metszet (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ezt se ártana valakinek rendbeszednie
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
:''A grafikai nyomtatási technikáról (kőmetszet, rézmetszet) lásd a '''[[Grafika]]''' szócikket!''
 
== Matematika, halmazelmélet ==
;Halmazelmélet
{{Bővebben|Metszet (halmazelmélet)}}
Két <math>A</math> és <math>B</math> [[halmaz]] '''metszetének''' vagy ''közös részének'' nevezzük azt a halmazt, amelynek elemei az <math>A</math> és <math>B</math> halmaznak elemei. Jele: <math>A\cap B</math>
 
;Hálóelmélet
== Matematika, hálóelmélet ==
{{Bővebben|Háló (matematika)}}
A hálóelméletben a hálóaxiómákban szereplő <math>\cap</math> műveletet '''metszetnek''' nevezzük.
 
;Geometria
== Matematika, geometria ==
Egy térbeli alakzatból egy sík vagy egy térelem egy bizonyos részt kivág, azt metszetnek hívjuk (a sík által kivágott rész a síkmetszet, a tér által kivágott a térmetszet).
 
22 ⟶ 23 sor:
 
== Irodalom ==
Rövid nyugvópont a verssor belsejében, úgy, hogy ott a szó is végződik.<ref>Pallas Nagylexikon</ref> Lehet:
* ''sormetszet,'', mely rendszerint a hosszabb sorokban fordul elő, a sor közepe tájára esik és a sort két részre, rendre osztja ([[dierézis]] vagy [[cezúra]])
* ''lábmetszet,'', mely abban áll, hogy a szavak a verslábak közepén végződnek, mintegy metszik a lábat, s ezzel jár, hogy viszont két-két lábat összekötnek; az antik verselés szépségeihez hozzászámítják a sűrü lábmetszeteket ([[Hexameter]]).
Voltaképp a cezúra is lábmetszet, de olyan, mely az egész sor nyugvópontjául szolgál, de bizonyos versekben van egy állandó cezúra, mely sormetszetül is szolgál. Vannak a verselésben értelmi nyugvópontok is. A magyar verselésben rendszerint összeesnek a ritmikai végződésekkel, de az antik versformákban gyakran keresztezik egymást.
{{Pallas}}
<div align="center">Ez csak az irodalmi részre vonatkozik!</div>
 
== Építészet ==