„Cserzőanyag” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NyenyecBot (vitalap | szerkesztései)
a A lapra 20061018201042-kor tett Dorgan {{lektor}}-t. Dátumozás: {{lektor-dátum|2006 októberéből}}
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
5. sor:
# Cserzőanyagok, melyek mind ''pyrogallolt'', mind ''pyrocatechint'' tartalmaznak; ilyenek a tölgyfacser és a ''valonea'' cserzőanyagai, melyek a bőrön fehér lerakódást adnak, és a vassókat kékes-feketére festik. E szerint a cserzőanyagok beoszthatók olyanokra, melyek kékes-fekete színeződést adnak.
 
Kémiailag ezekről a testekről még keveset tudunk. Általában véve feltehető, hogy a cserzőanyagok több hidroxilcsoportot tartalmazó benzoesavaknak éterszerű anhidridjei. E feltevés nyomán igen sok ilyen termék létezésére következtethetünk. S tényleg a különböző növényekben és növényrészekben a legkülönbözőbb cserzőanyagok találhatók s ezekből cserzőanyag elő is állíthatók. Higított kénsavval, v. sósavval, főzve, vagy bizonyos élő fermentumok hatása alatt a cserzőanagok különböző módon bomlanak szét. Sok cserzőanyagból cukor lesz, mely azonban gyakran a cserzőanyaggal kevert tisztátalanító anyagoktól származik. A pyrocatechin cserzőanyagból oldhatatlan veres-barna festék, phlobaphenek nyerhető; a pyrogallol cserzőanyag ellenben vagy a gallussavat C<sub>6</sub>H<sub>2</sub> (OH)<sub>3</sub> COOH, vagy pedig az ellagsavat (C<sub>14</sub>H<sub>8</sub>O9) - a «bloom»-nak nevezett fehér lerakodás a bőrön, ill. ezeknek a keverékét - szolgáltatjuk. A tölgyfacserből és a valoneából az ellagsav mellett azokat a veres-barna testeket is nyerhetjük, melyek bizonyos körülmények között gallussavat is adnak. Ezekből a vörös színű testekből készíthetjük a protokatechusavat. Azok a cserzőanyagok, melyek a vasoldatokat zöldre festik, (a pyrocatechin származékai) normális termékei azon növényeknek, melyekben előfordulnak, míg a cserzőanyagok azon csoportja, melynek hozzátartozói a vasoldatokkal kékes-fekete színeződést adnak, többnyire a növényrészek kóros eltávozásának a termékei, amiért is ezeket, bár helytelenül, patológ cserzőanyagoknak nevezték el.
 
E cserzőanyagokat tartalmazó növényrészeket (a cserzőszereken) részben a bőr cserzésére, részben a fonal-kelme festésére is használják. Az ipar azonban ezeken a növényi részeken kívül még a belőlük előállított kémiai preparátumokat is használja; ilyenek, pl. a [[tannin]] C<sub>14</sub>H<sub>10</sub>O<sub>9</sub>, digallussav, mely számos növényi részben előfordul, valamint a cserző kivonatok. A cserzőszerek közül a következőket említjük fel: ''Algarobilla''; ez a ''Prosopis pallida (negro)'' és ''P. Algarrobo (blanco)'' mag hüvelyéből áll. Ezek a fák nagy mennyiségben fordulnak elő Dél-Amerika hegyes vidékein, főleg Chilében és Argentínában. E mag hüvelye 5%-ig élénk sárga színű «tannint» tartalmaz, mely leginkább a myrobalánokéhoz hasonló.