Középiskolai tanulmányait a [[Református kollégium (Kolozsvár)|kolozsvári református kollégiumban]] és [[Pápa (település)|Pápán]] végezte, majd 1938-ban a [[Debreceni Egyetem|debreceni egyetem]]en magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. 1939-40-ben a [[lipcse]]i egyetemen tanult.
1940-1944 között az [[Erdélyi Tudományos IntézetbenIntézet]]ben dolgozott kutatóként, utána 1950-ig a [[Bolyai Tudományegyetem]]en volt a [[német nyelv]] lektora, illetve adjunktus a [[néprajz]]i tanszéken. 1950-1956 között tanárként dolgozott, ezt követően 1959-ig a [[Román Akadémia]] kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének tudományos kutatója volt. 1959-ben adminisztratív munkakörbe helyezték és csak 1968-tól folytathatta tudományos pályáját. 1975-től kezdve részt vett az [[Erdélyi magyar szótörténeti tár]] szerkesztésében, eleinte a szócikkek német nyelvi értelmezésével foglalkozott, majd [[Szabó T. Attila]] halála után [[Vámszer Márta]] mellett a munkaközösség vezetője lett.
