„Nummulites” változatai közötti eltérés

▲A nummuliteszek leszármazása jellemezhető a Foraminiferák fejlődéstörténetével. Őseik a [[kambrium]]ban tűntek fel, majd a karbon időszakban néhény csoportjuk (például Fussulinidák) nagyobb méreteket értek már el. A [[Perm (időszak)|Perm]]-[[Triász]] kihalási esemény során legtöbb nemük kipusztult, így a triász idején csak kis számú, kis méretű nemük fordult elő. A nummuliteszek a [[Kréta (időszak)|kréta]] időszakban jelentek meg, eleinte legfeljebb rizsszem méretű alakokkal, majd a Kréta végi tömeges kihalás újra megtizedelte őket. A [[Paleocén]] és alsó [[Eocén]] időszakban még csak néhány cm-es, a középső- és felső eocénban akár 12 cm-s nagyságot is elérő formáik éltek a [[Földközi-tenger]] és a mellék-Földközi-tenger nyugodt, trópusi vizeiben. Tündöklésüknek az oligocéni klímarosszabbodás vetett véget, az alsó oligocénben még éltek kisebb formáik, a középső [[oligocén]]ben az északi tengerrel kapcsolatba kerülő mediterrán tengerek vize alkalmatlanná vált számukra.

▲A mai is élő foraminiferákhoz hasonlóan rendkívül érzékenyek lehettek a környezeti feltételekre. Csak a tiszta, trópusi, normál sósvízi tengerekben éltek, kizárólag a mai mediterrán régió (és Magyarország)csendes, mésziszapos aljzatú sekélytengeri vizeiben. Tőlünk északra, Csehországban vagy Németországban csak elcsökevényesedett fajaikat találjuk. Valószínű, hogy egy óriás, amőboid egyed építette fel a vázat, bár ismertek ennek ellentmondó vélemények is, elsősorban egyes nummuliteszek igen nagy házai miatt. Feltehetően a váz pórusain keresztül szálszerű lábaikkal, esetleg a házon keresztül részben filtráló mechanizmuson keresztül jutottak hozzá planktonikus táplálékukhoz. Az eocén tenger meleg, meszes aljzatú tengereiből fel tudták venni a házuk építéséhez szükséges Ca-ot. Nem elképzelhetetlen, hogy esetleg szimbiózisban éltek volna egyes algákkal.

▲Szintjelző jelentőségük főként helyi jellegű, bár adott fajaik viszonylag rövid földtani periódusidőre korlátozódtak és sokszor (az nagyjából azonos élőhelyi feltételeknek köszönhetően széltében elterjedtek az eurázsiai hegységrendszer azonos korú eocén képződményeiben. Magyarországon Hantken Miksa az esztergom-környéki barnakőszénmedencék esetében megállapította, hogy legalul a Camerida subplanulata fekszik, majd ezt követi a C. perforata, a C. striata, majd jön a nagy méretű C. millecaput és legfelül a C. incrassata.

▲Kőzetalkotó mennyiségben számos eocén képződményben megtalálhatóak, így a Bakonyban [[Dudar]], [[Magyarpolány]] környékén vagy [[Budapest]]en a [[Mátyás-hegy]]en. A [[Pál-völgyi-barlang]] és a [[Szemlő-hegyi-barlang]] is középső- (részben felső-) eocéni mészkőben jöttek létre.