„Okarina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átirányítás ide: Körtemuzsika |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[File:Cinege okarínák.jpg|thumb|Alto C okarínák]]
Az okarína körülbelül 12000 éves múltra visszatekintő, síppal rendelkező fúvós hangszer, mely felépítésében a furulyához hasonlít leginkább, azzal a különbséggel, hogy nem cső, hanem zárt rendszerű, a hangképző lyukakon, a befúvó nyíláson és a sípon kívül máshol nem tud távozni belőle a befújt levegő. Alakját, anyagát tekintve mára a legváltozatosabb darabok megtalálhatóak már szerte a világban.
(Mivel sok okarínánál használatos szakkifejezésnek nincsen megfelelő magyar fordítása, így ezeket az eredeti angol szóval vagyok kénytelen helyettesíteni.)
[[File:Nőnapra című dal okarínán előadva.ogg|thumb|Nőnapra című dal okarínán előadva]]
==Elnevezés==
Az okarína szó az angol ocarina honosított változata, mely az olasz "oca-rina" szópárból ered, mely ''kicsi lúdat'' jelent. [http://en.wikipedia.org/wiki/Giuseppe_Donati Giuseppe Donati] akasztotta rá ezen elnevezést, a hangszer alakja miatt.<ref name="ocguide">[http://ocarinaguide.com Ocarina Guide]</ref>
==Történelem==
Eredetét nem lehet egyértelműen meghatározni, konkrét néphez kötni, több ősi kultúrából maradtak ránk okarínák. Az okarínák egy rokon hangszere a kínai [http://en.wikipedia.org/wiki/Xun_(instrument) Xun] (ejtsd: Hsün), mely hangszerek már i.e. 7000-ből is maradtak ránk<ref name="xun">[http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter23/chapter230305.htm A Xun fúvós hangszer]</ref>, ám ezek aztán hosszú időre feledésbe merültek Ázsiában. Bár sok nép zenei kultúrájában közkedvelt hangszernek számított (maradtak ránk leletek az aztékoktól, Egyiptomból, Indiából is), nagyon sokáig nem lehetett a “komoly” hangszerek közé sorolni. Az első ma ismert felépítésű okarínák megalkotása az olasz származású [http://en.wikipedia.org/wiki/Giuseppe_Donati Giuseppe Donati] nevéhez fűzhető. Donati először Budrioban, majd később Bolognában és Milanoban hozott létre okarína készítő műhelyeket a 19. század második felében, miután megalkotta a már teljes diatonikus skálát játszani képes 10 lyukú okarínát (kiemelve az ezzel a játék hangszerek közül). Donati okarínáit később Fabio Menaglio fejlesztette tovább, a koncert hangszerek színvonalára, majd innen terjedtek tovább Ázsiába (ahol a japánok megtoldották még ezt a 10 lyukat kettővel, létrehozván a ma legelterjedtebb és legkedveltebb 12 lyukú modellt), valamint az USA-ba. Amerikában a mindkét világháború alatt kedvelt hangszernek számítottak a katonák körében az akkor készített műanyag okarínák - ezzel is igyekezvén tartani a lelket magukban és egymásban.
Napjainkra lassan az egész világot meghódítja, s egyre nagyobb népszerűségnek örvend, melyben (főleg Európában és Amerikában) nagy szerepet játszik a Nintendo által 1998-ban kiadott [http://en.wikipedia.org/wiki/The_Legend_of_Zelda:_Ocarina_of_Time Legend of Zelda - Ocarina of Time] című nagy sikerű játék is, melyben a játék főhősének időnként az okarínáján kell dalokat eljátszania. A Zelda okarína replikáknak azóta külön kultusza lett.
==Típusok==
===Kialakítás===
:5 fő típus ismeretes ma, amiből az egyik már nem igazán használatos:
:* '''derékszögű, vagy édesburgonya (transverse, sweet potato)''': az egyik legelterjedtebb típus, 10-12 lyukkal rendelkezik általában. Formája gömbölyded, de hosszúkás picit. A befúvó rész majdnem merőleges a lyukak vonalára. Hangterjedelme 1-1.5 oktáv, plusz a módosított hangok.
:* '''medál (English pendant)''': ezt a típust egy brit matematikus, John Taylor fejlesztette ki, mely eleinte 4 lyukkal rendelkezett, egymáshoz képest négyzet alakban, különböző méretekkel. Ezzel a négy lyukkal pontosan egy oktávot lehet eljátszani, plusz néhány módosított hangot is. Később ez is kiegészült plusz lyukakkal tovább bővítve ezzel a pendant-ok hangterjedelmét. (Léteznek még az úgynevezett perui okarínák, vagy az ehhez hasonló hazánkban is ismertebb [[Körtemuzsika|körtemuzsikák]], melyek felépítésüket tekintve a pendant-okhoz hasonlítanak leginkább ám, lefogási rendszerük attól a legtöbb esetben eltérő. Ezek a mai napig szinte mind megmaradtak a játék hangszerek szintjén.)
:* '''inline''': a hangterjedelem és a lyukak számának tekintetében inkább a derékszögűhöz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy mint egy furulyát, a végén kell fújni, és a lyukak egymás mellett helyezkednek el két sorban. (Nem pedig egy sorban, mint a furulya esetében.)
:* '''több kamrás (multi chambered)''': ezek már professzionális, nagy hangterjedelmű okarínák. Jelenleg dupla, tripla és quadrupla létezik, mely azt jelenti, hogy több (2-3-4), külön befúvóval rendelkező okarína van egy hangszerbe építve, így akár 3 oktávot is le lehet fedni egy hangszerrel, mivel az összeillesztett okarínák egymást követő skálákat tudnak megszólaltatni. Ezek használata a játék közbeni befúvó nyílások közti váltások miatt nagyobb ügyességet és jártasságot igényel, mint az előzőeké.
:* '''dugattyús''': egy időben próbálkoztak olyan okarínákkal, melybe mozgó alkatrészt is építettek, általában egy dugattyút, hogy lehessen változtatni a hangszer alaphangját. Ezek a típusok mára már kikoptak, csak antik darabok lelhetők fel néhol.
:
===Hangterjedelem===
:
:A legközkedveltebb 2 típus a 12 lyukú derékszögű, és a 6 lyukú pendant okarínák. Ezek hangterjedelme 13 hang, illetve 12 hang plusz a módosított hangok. A több kamrás okarínák minden egyes kamrával 4 plusz hanggal toldják meg a 12 lyukú hangterjedelmét.
:
===Hangolás===
:
:A ''[[de_facto| de facto]]'' szabvány okarínákat különböző alaphangokkal készítik, melyek az alábbiak: ''Bb'', ''C'', ''F'', ''G''. Ezek különböző hangmagasságokban fordulhatnak elő. A leggyakoribbak az alábbiak: ''Bass'', ''Tenor'', ''Alto'', ''Soprano''.
:
===Anyag===
:
:Bár a legelterjedtebb mind a mai napig az égetett agyag okarína, készítenek okarínákat fából, fémből, műanyagból is.
:
==Okarína művészek régen és most==
Az okarínának főleg Ázsiában, valamint Donatinak köszönhetően Olaszországban van a legnagyobb kultúrája. Ázsiában Nomura Sojiro 1985-ben megjelent a ''The Great Yellow River'' című albuma indította el az okarína (és Sojiro) iránti rajongás lavináját. Sojiro igazi úttörőnek számított az okarína történelmében. Budrioban a mai napig működik a ''[http://www.ocarina.it/musicians/group.htm Budrioi Okarínista Társulat]'', mely méltán őrzi Donati hagyatékát. Érdemes megemlíteni a '91-92-ben Európa szerte nagy sikert aratott Diego Modena és J-P. Audin [http://en.wikipedia.org/wiki/Song_of_ocarina Song of ocarina] című slágerét is, melyben az egyik fő hangszer szintén egy pendant okarína volt.
Napjaink neves okarína művészei közé tartoznak például [http://en.wikipedia.org/wiki/Nancy_Rumbel Nancy Rumbel], Nomura Sojiro, Satoshi Osawa, Kenji Ogawa vagy Paolo Gavelli.
==Galéria==
<gallery perrow="6">
File:Focalink tripla okarína.JPG|Focalink tripla okarína
File:Dinda Bb okarína.JPG|Dinda Bb okarína
File:Noble SC okarína.jpg|Noble SC okarína
File:TNG teakarina.JPG|TNG teacarina
File:Mountain Warmstone G okarína.JPG|"Inline" típusú Montain Warmstone okarína
File:STL Triple Bass.jpg|Tripla basszus okarína
File:New Vista TAO AC pendant okarína.JPG|New Vista pendant okarína
File:Focalink SC-SF okarína szett.JPG|Focalink szoprán F és szoprán C pendant okarínák
File:focalinkDoubleAC.jpg|Focalink dupla okarína 17 hangos hangterjedelemmel (A4 to C6)
File:Blueandwhitepatternocarinaanonymous1923.gif|Kora 20. századi Meissen porcelán okarína
File:STL Teacarina ocarina.jpg|Teakarinák
File:Ocarina.jpg| Egy derékszögű (transverse) okarína
</gallery>
==Külső hivatkozások==
* [http://www.folkradio.hu/hirek/hir_show.php?id=657 Ismét szól a körtemuzsika meg az okarína]
* [http://ocarinaguide.com David "Docjazz" Ramos - Ocarina Guide]
* [http://theocarinanetwork.com TON (The Ocarina Network)]
* [http://okarina.info Agócs és az okarina (blog)]
* [http://www.youtube.com/watch?v=2OIglk66Cug A Budrioi Okarínista Társulat - Le 4 Stagioni Primavera A.Vivaldi 1°mov. (videó)]
Forráshivatkozások:
<references />
{{csonk-hangszer}}
[[Kategória:Aerofon hangszerek]]
[[en:Ocarina]]
[[ar:أكرينة]]
[[az:Quş tütək]]
[[bg:Окарина]]
[[br:Okarina]]
[[ca:Ocarina]]
[[cs:Okarína]]
[[da:Ocarina]]
[[de:Okarina]]
[[eo:Okarino]]
[[es:Ocarina]]
[[et:Okariin]]
[[fi:Okariina]]
[[fr:Ocarina]]
[[fy:Okarina]]
[[gl:Ocarina]]
[[he:אוקרינה]]
[[hr:Okarina]]
[[id:Okarina]]
[[io:Okarino]]
[[is:Okkarína]]
[[it:Ocarina]]
[[ja:オカリナ]]
[[ko:오카리나]]
[[lt:Okarina]]
[[nl:Ocarina]]
[[no:Okarina]]
[[pl:Okaryna]]
[[pt:Ocarina]]
[[ro:Ocarină]]
[[ru:Окарина]]
[[sco:Ocarina]]
[[simple:Ocarina]]
[[sk:Okarína]]
[[sv:Okarina]]
[[tr:Okarina]]
[[uk:Окарина]]
[[zh:陶笛]]
| |||