„Vend nyelv” változatai közötti eltérés

A stájervidék másik két nyelvjárásában a szlovén goriceiben és a halozeiben is hasonló azonosságokat fedezhetünk fel a szókincs, illetve az ''ü'' hangok használata, valamint a hanglejtés, hangsúlyozás terén. A Szlovén Goricében (Slovenske Gorice) felbukkan szintén a kettőshangzó, ami azonban itt ''uo'' formájú.

 

A horvát nyelvvel sokkal több hasonlóságot mutat a vend nyelv. A vend írott norma hosszú időn át követte a kaj-horvát nyelv normáit és effajta sajátosság a mai irodalmi alkotásokban is fellelhető. A szlovén a horvát nyelv nagyobb eltávolodása egymástól a [[10. század]]ra tehető. A szlovénség ekkor jut német uralom alá, míg [[Horvátország]] a [[11. század]] végéig önálló állam marad, majd magyar fennhatóság alá kerül, amely alatt a Mura és a Rába között élő szlovénok is élnek, ezért több azonosság marad meg elsősorban a kaj-horvát és a vend nyelv között.

 

A burgenlandi és nyugat-magyarországi horvátok nyelve, amely az idők során szintén külön normákat teremtett, a vendtől távol álló [[što nyelvjárás|što]] és [[ča nyelvjárás]]okból tevődik össze döntően, de a területi közelség révén a gradišćei nyelvre hatással volt a vend és a szlovén nyelv is. A betelepülő horvát az óhazában még a helyi területi nyelvet használták, Nyugat-Magyarországra érkezve azonban már a zágrábi területről származó könyveket kezdtek használni, amelynek révén olyan kaj-horvát elemeket vettek át, amelyek a vend és szlovén nyelvben is megtalálhatóak, ezért a gradišćei nyelv a mai napig elég közeli hasonlóságokat mutat a szlovén felé.

 

Azok akik állítják, hogy a vend nyelv nyugati szláv nyelv lenne, rendszerint nem hoznak fel semmilyen mérvadó bizonyítékoat arra, amely igazolná, hogy a vendet ne lehessen a szlovén és a délszláv nyelvek részének tekinteni. Elég elenyésző hasonlóság van a [[cseh nyelv|cseh]], [[lengyel nyelv|lengyel]], [[szlovák nyelv]]ek felé. Pl. az apátistvánfalvi nyelvjárásban fellelhető orrhangzók jellemzőek a lengyel nyelvre is, de ezentúl más hasonlóság nincs. Ugyanebben a nyelvjárásban az erdőre található a ''haj'' (másutt ''gaj'') kifejezés, amelyet ugyanígy találunk a szlovákban is, valamint a szorb nyelvben fedezhetők fel rövidülések (a ''birtokolni'' igére a szlovén ''imeti''-t, a vend ''meti''-t használ, tehát az ''i'' az ige elején eltűnt, a szorb nyelvben ez ''mati''), de ez sem mérvadó bizonyíték, inkább csak szláv archaizmusra enged következtetni. Mint az látható volt, a horvát nyelv és a keleti szlovén nyelvjárások felé sokszorosan több azonosság és hasonlóság van, azonkívül az irodalmi nyelv alapjainak lefektetésekor és a neologizmusokkor néhány szót kölcsönöztek a szlovák, vagy cseh nyelvből, melyek belejutottak a köznyelvbe is.