„Wilhelm Ostwald” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
→‎Ostwald, a tudós: Az Arrhenius-Ostwald féle sav-bázis elméletre való pontosabb hivatkozás, ill. belinkelés.
64. sor:
[[Fájl:Ostwald és Arrhenius.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ostwald és Arrhenius]]
=== Ostwald, a tudós ===
Az elektrolitok struktúrájáról Ostwald professzorsága idején Rigában még nem volt világos elképzelés. (Akkoriban azt gondolták, hogy az ionok csupán nagyon reaktív atomok). [[1883]]-ban elsőként felismerte az addig teljesen ismeretlen svéd kémikus, [[Svante Arrhenius]] elektrolitos disszociációs elméletének jelentőségét és továbbfejlesztette azt. Rigába hívta és az általa kifejlesztett és róla elnevezett kapilláris viszkoziméterrel sűrűségméréseket végeztetett vele. [[1887]]-re dolgozták ki részletesen a [[disszociációs elmélet]]et. Az elgondolás szerint az elektrolitok molekulái oldáskor elektromosan töltött ionokká válnak szét az oldószer hatására anélkül, hogy ehhez elektromos áramra lenne szükség. Az áram hatására az ionok csak vándorlásba kezdenek. (Lásd: [[Sav-bázis elméletek]]ben az [[Sav-bázis elméletek#Arrhenius-Ostwald féle|Arrhenius-Ostwald féle sav-bázis elmélet]].)
 
[[1887]] és [[1897]] között Ostwald inzenzíven foglalkozott az elektrokémiával. A Német Elektrokémiai Társaság (Deutsche Elektrochemische Gesellschaft, ma Deutsche Bunsen-Gesellschaft für Physikalische Chemie) alapítói közé tartozott. ''„A jelen tudományos elektrokémiája és a jövő technikai kémiája”'' című előadásában a Brennstoffzellen alkalmazását; a ''„A jövő energiaforrásai”'' című referátumában pedig a [[napenergia]] hasznosítását propagálta.