Magyar Tudományos Művek Tára

Magyar Tudományos Művek Tára

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata alapján 2009. július 1-jével kezdte meg működését a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott MTMT. A sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény mérése.

Tudományos publikáció

Az információ megjelenésének formája a tudományos publikáció. A tudományos publikáció olyan tudományos információkat tartalmazó közlemény, amely eredeti tudományos eredményeket vagy azok tudományos igényű feldolgozását, összefogását, értékelését tartalmazza, tudományos kiadványban jelent meg a tudományos közlés írott és íratlan normái szerint. A tudományos információt közlő kiadvány nyilvános abban az értelemben, hogy a nemzetközi tudományos közösség számára hozzáférhető és ellenőrzött, tehát a tudomány maga alakította szűrőjén keresztül jutott információból származó tudást tartalmaz.

Az MTMT gyökerei

A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban vette használatba a Köztestületi Publikációs Adattárat (KPA), ami az MTMT elődjének tekinthető. Az MTA egyéni értékeléséhez (Doktori cím, MTA tagválasztás) vezette be a formalizált adatszolgáltatást. Akkoriban az egyetlen elektronikus bibliometriai adatforrás a CD-n elérhető Science Citation Index (SCI) és weben is elérhetővé vált változata, a Web of Science (WoS) volt. További közkeletű forrás a CiteSeer volt, az interneten szüretelő automata és mesterséges intelligencia alapú adatfelismerő, mely a webre kitett teljes szövegű cikkek adatait szedte össze hihetetlen teljesítményekkel – képes volt szkennelt oldalak alapján szerzőket, közleménycímeket és adatokat adatbázisba gyűjteni. Ezt szorította ki később 2004-től a Google Scholar, mely ma már folyamatosan gyűjti a weben található adatokat. Az adatok minőségét azonban nehéz volt szavatolni. Akárhogy is történt a keresés és letöltés, ez nehezen volt reprodukálható, utólag nemigen volt ellenőrizhető, és az eredmény nem is volt egyszerűen összevethető a Köztestületi Publikációs Adattár tartalmával. A KPA-ba bevitel sok munkát jelentett, és a lényegében ellenőrizetlen adatbevitel hitelessége sok kételyt támasztott.

Az MTMT alapító intézményei

A öt alapító intézmény a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és az Országos Doktori Tanács (ODT). Az alapítók példáját követve a hazai egyetemek többsége, főiskolák és egészségügyi intézmények is csatlakoztak az MTMT-hez. A folyamatosan bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy egységes szerkezetben legyenek elérhetők a tudományos intézmények összesített, illetve a tudományos kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei, megkönnyítve a pályázatok benyújtását és a kutatási teljesítmény értékelését.

Az MTMT-ben részvevő egyetemek és főiskolák

• Budapesti Corvinus Egyetem
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• Debreceni Egyetem
• Eötvös Loránd Tudományegyetem
• Eszterházy Károly Főiskola
• Kaposvári Egyetem
• Károly Róbert Főiskola
• Magyar Tudományos Akadémia és Kutatóintézetei
• Miskolci Egyetem
• Óbudai Egyetem
• Pannon Egyetem
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem
• Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola
• Szent István Egyetem Gödöllő
• Dunaújvárosi Főiskola
• Széchenyi István Egyetem
• Nyugat-magyarországi Egyetem
• Nyíregyházi Főiskola
• Budapesti Gazdasági Főiskola- Pénzügyi és Számviteli Kar

A közös rendszerből származó előnyök

• Országosan egységes rendszerben vehet részt az intézmény;
• Fejlesztése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint a helyi fejlesztés és működtetés;
• Van kipróbált előzménye, a KPA, amit sok kutató ismer, használták az ODT, az OTKA, az MTA igényeinek megfelelően;
• Az adatok sok célra felhasználhatók;
• Alkalmas belső igények kielégítésére (habilitáció, belső pályázatok, doktori képzés, statisztika, vezetői információs rendszer (VIR, AVIR) egyes adattípusaihoz;
• A külső minőségbiztosítás beépül a rendszerbe;
• Széles szakértői bázison működik, képzési lehetőséget biztosít;
• Nagyobb szervezetek adatigényeivel kompatibilis;
• Non-profit szervezet működteti.

Miért jó a kutatóknak?

• Személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű;
• Kis munkaigénnyel karbantartható;
• Segíti pályázatok és jelentések készítését;
• Széles körben ismert formátum;
• Személyes honlapra beilleszthető;
• MTA, ODT, MAB, OTKA elfogadja, preferálja.

Az MTMT elsősorban maguknak, a szerzőknek fontos, de tájékoztatást ad a tudományos közvélemény számára is, és nagy segítséget nyújt a szerzőt minősítő bírálók, előterjesztők és bizottságok részére.

Miért jó a könyvtáraknak, könyvtárosoknak?

• Kiegészítő könyvtári funkciókat nyújt (folyóiratcikk nyilvántartás, idézetek nyilvántartása);
• Egységes folyóirat publikációs és idézési nyilvántartás;
• Ügyfélszolgálat (probléma megoldás, szoftverhasználati segítség).

Mi a könyvtár szerepe?

A legtöbb intézmény az MTMT-vel kapcsolatos szervezési feladatokat a könyvtárra bízza, az MTMT bizottságaiban is könyvtárosok és könyvtár-informatikusok vannak többségben. Néhol az MTMT szervezésével külön személy foglalkozik a vezetőség tudományos ügyekben illetékes tagjának felügyeletével, helyenként a pályázati iroda részvételével. A tudományos irodalom kezelése a könyvtártudomány sajátos területe. Az MTMT működése a tudományos szakkönyvtárosok és a szakosodott informatikusok tevékenységére alapozódik, a szerzők adatszolgáltatását ők teszik a hitelességre törekvő adattár részévé.

Feladatuk:

• adatrendezés: bevitel szervezése (igény szerint visszamenőlegesen), végzése, adatkorrekció, osztályozás, ellenőrzés, hitelesítés, feltárás, alternatív cím, szöveg biztosítása;
• oktatás: intézményi segítségnyújtás.

Az együttműködés jogi alapja és szervezeti kerete

Az együttműködés a rendszerhez önkéntesen csatlakozó intézmények és az MTMT-t működtető MTA Kutatásszervezési Intézet (a továbbiakban: KSZI) közötti szerződés alapján valósul meg. A felhasználók összességét az MTMT Program Tanács (PT) képviseli. A Felügyelő Testület (FT) ellenőrzi a tevékenységet, és dönt a hatáskörébe tartozó kérdésben. Az MTMT operatív működését a KSZI szervezeti egységeként létrehozott MTMT Koordinációs Iroda biztosítja. Az Iroda folyamatos kapcsolatot tart azokkal a könyvtárosokkal és/vagy más munkatársakkal, akik az egyes intézmények adatbázisát karbantartják.

Az MTMT szolgáltatásai

• Modern informatikai eszközökkel hiteles tudományos eredmény-nyilvántartást biztosít, és bemutatja az eredményeket, magyar és részben angol nyelven.
• Nyilvános, hiteles, átvehető és hivatkozható publikációs listákat ad. Ezek felhasználhatók az intézményi akkreditációban, a doktori iskolákkal kapcsolatos követelmények teljesítése során, MTA, OTKA és NKTH pályázatoknál.
• Segíti az akadémikus tagajánlásokat, az "MTA doktora" pályázatok beadását és azok értékelését.
• Bibliográfiai adatok révén átmenetet biztosít a teljes szövegű közleménytárhoz (repozitórium).
• Az adatot szolgáltató intézmények tudományos teljesítményéről összesített képet ad. Ez felhasználható az adott intézmények önértékeléséhez és/vagy külső értékeléséhez.
• A rendszer automatikus adatfeltöltést és megfelelő előkészítéssel adatkonverziót is végez, meglévő adattárakból és könyvtári rendszerekből.
• A szolgáltatások korszerűsítésén az MTMT Koordinációs Iroda a források figyelembe vételével folyamatosan dolgozik.

Jegyzetek és források

Forrás

• Holl András – Makara Gábor: A Magyar Tudományos Művek Tára, MKE 43. Vándorgyűlés, 2011. július 15. URL:// http://www.mtmt.hu/content/letoltheto-dokumentumok/holl_makara_mtmt_mke_43_vandorgyules.pdf (Hozzáférés ideje: 2012.04.02)
• Kollár István – Kurutzné Kovács Márta: Kutatási teljesítmények értékelésének támogatása a Magyar Tudományos Művek Tára segítségével, Magyar Tudomány, 2011. 1. szám, p. 79-89.
• Kollár István: Álom vagy valóság: Egy (fél)automatikusan működő bibliográfiai adatbázis felé, Magyar Tudomány, 2010. 6. szám, p. 684-693.
• Magyar Tudományos Művek Tára honlapja, Tudományos Művek Tára (Hozzáférés ideje: 2012.04.02)
• Vinkler Péter: Miért szükséges az Akadémiai Publikációs Adatbázis? Magyar Tudomány, 1998. 43. évf. 3. szám, p. 338-342.