Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A hükszoszok a jelek szerint nem igyekeztek a Deltán túlra is kiterjeszteni közvetlen befolyásukat. Megelégedtek a Deltavidék bő termésű földjeivel, dús legelőivel, a mocsárvilág vadászható állataival. A Nílus-völgy délebbi területei gazdasági függőségbe kerültek tőlük, hiszen a folyam partvidéke a Deltán kívül nemigen rendelkezik legelőterülettel. A felső-egyiptomi arisztokrácia, melynek óriási állatállománya csak északon juthatott megfelelő legelőterülethez, mindent megtett annak érdekében, hogy Hutuaret urai beengedjék oda nyájaikat, gulyáikat és csordáikat. A virágzó kapcsolatok eredményeképp a déli nemességen keresztül a hükszosz uralkodónak nagy befolyásuk volt a déli események menetére.
 
Az i. e. 1570–60-as években a thébai uralkodók többször próbálkoztak a hükszoszok elleni hadjárat felszerelésével. Többnyire azonban már a kezdeti lépéseknél kudarcot vallottak, éspedig saját nemességük jóvoltából, akik nem lelkesedtek a háború gondolatáért, hiszen így is mindenük megvolt. Már [[Szenahtenré Ta-aaJahmesz]], majd fia, [[Szekenenré Ta-aa]] is háborúztak. Ám hiába voltak az ifjabbiknak kiváló tulajdonságai (az utókor a beszédes „Hős” vagy „Bátor” melléknévvel ruházta fel), ha lehetőségeit saját nemessége szabta szűkre. Egyiptomban még mindig nem létezett az állandó hadsereg intézménye, de valószínűleg egyetlen thébai uralkodó sem lett volna képes ilyet felállítani az anyagi lehetőségek hiányában. Az egyiptomi haderő afféle [[banderiális hadsereg]], melynek hadba szólítása a nemesség anyagi erejétől és hajlandóságától függött. A parasztok és kézművesek hadra fogása és felfegyverzése is a nemesség feladata lett volna. Maga a Hős valószínűleg csatában esett el, mert megtalált múmiáján súlyos sebek éktelenkednek, fejsebébe igen jól beleillik egy harci szekerce foka. Bár akár összeesküvés áldozata is lehetett.<ref>Watterson, 56. old.</ref>
 
Az első jelentősebb sikereket a Hős fia, [[Kamosze]] érte el az i. e. 1550-es években, dacára a nemesség passzív hozzáállásának. Kamosze hamarosan szintén elesett, és öccse, [[I. Jahmesz]] folytatta művét. Leküzdendő nehézségeire igazán jellemző az a tény, hogy a hükszosz dinasztia egészen uralkodásának 8. évéig, 1542-ig fennállt. Eközben azonban [[Núbia|Núbiában]] a feje tetejére állt a világ. A középbirodalmi erődvonalban a kusiták lettek az urak. Már nem Egyiptom déli határának védelmét szolgálták, hanem Núbia északi határait jelölték ki. Núbia teljesen önállóvá vált, katonai ereje pedig elegendő volt arra, hogy Thébában a [[XIV. dinasztia|XIV. dinasztiát]] egy núbiai herceg, [[Neheszi]] alapítsa meg. A XVII. dinasztia alatt a kusiták nyílt szövetségre léptek a hükszoszokkal. Kamosze járőrei elfogtak egy futárt, aki mint kiderült, Avariszból igyekezett Kús földjére.
95 903

szerkesztés