„Részecskefizika” változatai közötti eltérés

Az ötlet, miszerint az [[anyag]] elemi alkotórészekből tevődik össze, legalább az [[i. e. 6. század]]ig megy vissza. Az [[atomizmus]] filozófiai tanát [[ókor]]i görög [[Filozófusok listája|filozófus]]ok hirdették, mint [[Leukipposz]], [[Démokritosz]] és [[Epikurosz]]. Bár [[Isaac Newton|Newton]] a [[17. század]]ban arra gondolt, hogy az anyag apró részecskékből áll, csak [[Dalton]] jelentette ki formálisan [[1802]]-ben, hogy minden anyagot apró [[atom]]ok építenek fel.

[[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] [[periódusos rendszer]]e [[1869]]-ben segített megszilárdítani ezt a [[19. század]] során elterjedt nézetet. [[Joseph John Thomson|J.J. Thomson]] munkássága az [[1897]]-ben megalapozta azt a nézetet, hogy az atomok nem oszthatatlan elemi részek, hanem könnyű [[elektron]]okból és egyéb nehezebb alkotórészekből állnak. Thomson [[atommodell]]je szerint az apró elektronok úgy ülnek egy nagy tömegű és kiterjedésű masszában, mint szilvadarabok egy nagy pudingban. [[Ernest Rutherford|Rutherford]] [[Rutherford-kísérlet|kísérlete]] [[1911]]-ben azonban kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része egy nagyon kicsi [[atommag]]ba koncentrálódik. Eleinte úgy gondolták, hogy az atommag nagy tömegű [[proton]]okból és a magba zárt elektronokból áll. Ez magyarázta volna a [[Rendszám (kémia)|rendszám]] eltérését a [[tömegszám]]tól. Később azonban úgy gondolták, hogy a protonok mellett a hozzájuk hasonlóan nagy tömegű semleges [[neutron]]ok találhatók a magban, amiket [[James Chadwick|Chadwick]] [[1932]]-ben fedezett fel.

A [[20. század]] korai szakaszának [[magfizika]]i és [[Kvantummechanika|kvantumelmélet]]i felfedezései a [[maghasadás]] ([[1939]], [[Lise Meitner]] és [[Otto Hahn]]) és a [[magfúzió]] (1939, [[Hans Albrecht Bethe]]) felfedezésében csúcsosodtak ki. Ezek a felfedezések lehetővé tették atomok másféle atomokká való alakítását, köztük az [[alkímia|alkimisták]] régi nagy álmát, az [[ólom]] [[arany|arannyá]] változtatását.

Ahogy a részecskefizika haladt lefelé a részecskék létezésének szintjein, egyre újabb és újabb tudományágak születtek és váltak ki belőle. Ilyenek többek között az atomok [[elektronhéj]]aival foglalkozó [[atomfizika]], az atomok egymással létesített kötött állapotaival, a [[molekula|molekulákkal]] foglalkozó [[molekulafizika]], az [[atommag]]ok szerkezetével és átalakulásaival foglalkozó [[Magfizika|atommagfizika]].