„Levedi törzsfő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: vesszők a helyükre
11. sor:
Levedi [[Levédia]], a magyarság vándorlásának egyik állomása névadója. A magyarok e területre költözése Konstantin műve alapján [[950]]-hez képest „régen” volt. Különböző forrásokra alapozva feltehető, hogy a hódítás 830 körül történt. A mintegy négy emberöltőt kitevő időszak akkoriban hosszú periódusnak számított, és a beköltözés pontos dátumát nem őrizte meg az emberi emlékezet. A terület ilyen elnevezését valószínűleg soha sem használták a gyakorlatban, az a császár alkotása, a végén ugyanis az -(i)a országnévképző fedezhető fel. ''Levedi''nek a magyarok bizonyára Levedi közvetlen szálláshelyét hívták;<ref name=szallasnev>Arra, hogy a magyarok személynévvel csupán egy szűk és körülhatárolt területet jelöltek, több mai [[magyarország]]i település neve utal.</ref> a bizánciak pedig Levedihez és Levedibe utazhattak diplomáciai ügyekben. Ezt a császár tévedésből kivetítette az egész magyar szállásterületre.
 
Róna-Tas András szerint Levedi történetének van egy valóságos magva, az egy dinasztiaváltást ír le. A történet szerint a [[kazárok]] [[kagán]]ja elhívta magához Levedit, hogy feleségül adja hozzá a lányát, és megtegye őt a magyarok fejedelmévé. Levedi azonban elutasította ezt, mondván, van erre alkalmasabb személy, akár [[Álmos magyar fejedelem|Álmos]], akár a fia, [[Árpád fejedelemmagyar nagyfejedelem|Árpád]]. A kagán megörült a beszédnek, és végül is Árpádot választotta. Ez teljesen életszerűtlen viselkedés lett volna Leveditől, de nyilván az [[Árpád-ház]] későbbi hagyományának meg kellett magyaráznia, hogyan került a kezébe a hatalom. Ehhez felhatalmazás kellett, ami akkoriban a kazárokat jelentette, akiknek kagánja a [[türkök|nyugati türk]] [[Istemi]] családjából származott, aki a sztyeppei szakralitással rendelkező [[Asina-klán]] tagja volt. Talán Levedi is a klán tagja volt, ehhez kapcsolódik a magyar szakrális kettős királyság intézménye, amiről a honfoglalás előtt arab források megemlékeznek, de amiről a honfoglalás idején és után a bizánci források már nem tudnak. Valószínűleg Levedi dinasztiájának letételével tűnt el ez a szakralitás, amit egy új dinasztia csak nehezen tud felépíteni.
 
==Megjegyzések==