„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés

== A kettős fejedelemség megszűnte ==
 
A [[10. század]] közepén [[Bulcsú vezérharka|Bulcsú]] [[harka (méltóság)|harka]] küldöttség élén [[Bizánci Birodalom|Bizánc]]ban járt, [[VII. KonstantinKónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár (rang)|császár]] udvarában. Információkkal látta el a császárt a magyar viszonyokról, amit a császár ránk hagyományozott. Bulcsú elmondása szerint a magyarokat a ''fejedelem'' (görögül [[arkhón]], nem említi a '''kende''' szót) kormányozza, aki mellett még van két kisebb rangú vezető, a magasabb rangú ''gyila'' és az alacsonyabb rangú ''karha'' (azaz [[harka (méltóság)|harka]]). De nincs semmi jele annak, hogy ne a fejedelem kormányozna, azaz ekkorra már megszűnt a [[kettős fejedelemség]]. Az is Álmos és Árpád szakrális fejedelemsége ellen szól, hogy utódaiknak is kellett volna viselniük ezt a méltóságot minden bizonnyal, de ennek semmi nyoma.
 
Valaminek történnie kellett tehát valószínűleg a honfoglalás előtt. Róna-Tas András szerint ez talán inkább egy dinasztiaváltás volt, amit [[Levedi fejedelem]] története mesél el, az ő dinasztiájának letételével szűnhetett meg a magyar szakrális [[kettős fejedelemség]], mert a szakralitást az új dinasztiának, az [[Árpád-ház]]nak nem sikerült felépítenie. Levedi a kazár kagán rokona lehetett, aki pedig [[Istemi]]nek, a [[Türk Birodalom]] társalapítójának a leszármazottja volt, a [[Tengrizmus|sztyeppei szakralitás]]sal rendelkező [[Asina nemzetség|Asina-klán]] tagja. Azaz Levedi lehetett a '''kende''', és talán [[Álmos vezérmagyar fejedelem|Álmos]] a [[gyula (méltóság)|gyula]], s ezért Álmosnak és Árpádnak volt hatalma megdönteni Levedit, de a szakrális fejedelemséget nem folytatták.
 
Akárcsak a gyula és a horka, a ''kende'' méltóság is személynévvé alakult. A [[Kende (keresztnév)|Kendék]] szeptember 25-én ünneplik névnapjukat.