A '''Volscusok''' ókori itáliai nép volt. [[LatiumLazio]] déli, dombos vidékein laktak az [[auruncusok]], [[hernicusok]] és [[szamniszok]] szomszédságában. Nyelvük az [[italikus nyelvek]] szabell ([[oszk nyelv|oszk]]-[[umber nyelv|umber]]) csoportjába tartozott. A [[Római Köztársaság]] legveszélyesebb ellenségei közé számítottak, gyakran szövetkeztek az [[aequiculi]]kkal. I. e. 338-329 között a rómaiaknak sikerült legyőzniük őket. A volscusok elleni háborút örökítette meg ''Gaius Marcius Coriolanus'' római konzul és tábornok legendája, aki bevette ''Corioli'' várost [[i. e. 493]]-ban, majd a volscusok mellé állt. Innen kapta a Coriolanus [[Római névadási szokások#Cognomen|cognomen]]t.
''Velitrae'' (ma ''Velletri'') városban találtak egy vésett bronztáblát. A rövid felirat ''Declunus'' istennek vagy ''Decluna'' istennőnek szóló ajánlás.
