„Szergej Mironovics Kirov” változatai közötti eltérés

Ordzsonikidzével együtt Kirov a Politbüróban, a párt hivatalosan legfelsőbb irányító szervében, Sztálinhoz képest mérsékeltebb irányvonalat képviselt. Sztálin arra kérte Kirovot, dolgozzon mellette Moszkvában – egyes elméletek szerint azért, hogy jobban rajta tarthassa a szemét –, amit azonban Kirov visszautasított és így Sztálin szemében versenytárssá válhatott. Kirov népszerűségét olyan intézkedései alapozták meg, amelyet Sztálin és [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Molotov]] a Politbüróban népszerűséghajhászásnak neveztek. Ilyen volt például az az eset, amikor a leningrádi ellátási zavarok megszüntetésére megnyittatta a katonai raktárakat.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02129/html/1932.htm Szabó Miklós: A Szovjetunió története<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

 

 

A hivatalos vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy Kirov egy nagyobb összeesküvés áldozata lett, amelyet [[Lev Davidovics Trockij|Trockij]] készítette elő a szovjet kormányzat megdöntésére. Ez vezetett [[Lev Boriszovics Kamenyev|Kamenyev]], [[Grigorij Jevszejevics Zinovjev|Zinovjev]] és további 14 vezető kommunista letartóztatásához és kivégzéséhez [[1936]]-ban. A Kirov-gyilkosság nagyszabású, milliókat érintő tisztogatásokat indított el. A legtöbben ma úgy vélik, hogy a gyilkosságot maga Sztálin tervezte meg, és az [[NKVD]] közreműködésével hajtották végre, bár erre minden kétséget kizáró bizonyíték nem maradt fenn. A Kirov-gyilkosságra és a régi kommunista vezetők közti tisztogatásra néhány hónappal a [[Német Birodalom|németországi]] [[hosszú kések éjszakája]] után került sor.<ref>Amy Knight, ''Who Killed Kirov : The Kremlin's Greatest Mystery'', Hill and Wang, 1999, ISBN 0-8090-6404-9