Wikipédia

„Yorki Erzsébet angol királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: af:Elizabeth van York
zöld link kékre
12. sor:
Két hónappal később, [[1483]]. [[június 22.|június 22]]-én IV. Edward és Elizabeth Woodville házasságát érvénytelennek nyilvánították azzal, hogy Edward korábban eljegyezte Lady Eleanor Butlert. Így a gyermekei házasságon kívül születettnek számítottak, és nem örökölhették a trónt. A parlament a ''[[Titulus Regius]]''ban fattyúnak nyilvánította Edward gyermekeit és Gloucestert nyilvánították jogos örökösnek; ő [[III. Richárd angol király|III. Richárd]] néven 1483. [[július 6.|július 6]]-án trónra lépett. V. Edward és öccse nem sokkal ezután eltűntek, és megindult a szóbeszéd, hogy meggyilkolták őket.
 
[[Woodville Erzsébet angol királyné|Elizabeth Woodville]] szövetséget kötött Lady [[Lancasteri Margit richmondi grófné|Lady Margaret Beaufort]]tal-ral, [[VII. Henrik angol király|Henry Tudor]] anyjával. A Lancaster-pártnak ők voltak a leginkább királyi tagjai. Bár Henrik [[III. Eduárd angol király|III. Eduárd]] ük-ükunokája volt,<ref>Genealogical Tables in Morgan, (1988), p.709</ref> trónigénye gyengének számított, mert egy záradék megtiltotta, hogy üknagyszülei, [[Genti János lancasteri herceg|John of Gaunt]] (III. Edward fia) és Katherine Swynford utódai trónra lépjenek, ugyanis házasságuk már a gyermekeik születése után köttetett, így azok törvénytelennek számítottak. Ennek ellenére anyja és Elizabeth Woodville megegyeztek, hogy Henriknek meg kell próbálnia megszereznie a trónt, és ha sikerrel jár, feleségül veszi Yorki Erzsébetet és egyesíti a két rivális házat. 1483 decemberében Henrik a rennes-i katedrálisban megesküdött rá, hogy feleségül fogja venni Erzsébetet, aztán elkezdte tervezni hadjáratát. Eközben III. Richárd Erzsébetet egy jelentéktelen tengerésztiszthez, [[Robert Stillington]] fiához akarta hozzáadni, őt azonban [[Normandia]] partjainál elfogták a franciák, [[Párizs]]ba hurcolták, és itt fogságban halt meg.
 
[[1484]]-ben Erzsébet és családja elhagyták Westminstert és visszatértek III. Richárd udvarába. Egy korabeli szóbeszéd szerint nagybátyja, a király feleségül akarta venni Erzsébetet, mivel felesége, [[Anne Neville]] haldokolt és gyermekük nem volt. (Pápai engedéllyel lehetséges volt a vérrokonok közti házasság.) Richárd ezt tagadta, amire a [[Crowland-krónika]] szerint Woodville-ék ellenségei kényszerítették, akik nem akarták, hogy a család visszakerüljön a király kegyeibe. Nincs elfogadható bizonyíték Richárd azon szándékára, hogy ténylegesen tervezte ezt a házasságot, de Sir [[George Buck]] később azt állította, talált egy (mára elveszett) levelet Erzsébettől, melyben a lány beleegyezett.
24. sor:
Henriket 1485. [[október 30.|október 30]]-án koronázták meg, de még nem tudta elvenni Erzsébetet, mert nem kapta meg a pápai diszpenzációt. Végül a parlament a nép nevében kérvényezte, hogy tartsa be esküjét és vegye feleségül Erzsébetet. Miután megkapták a diszpenzációt, [[1486]]. [[január 18.|január 18]]-án összeházasodtak. Első fiuk, Artúr 1486. [[szeptember 20.|szeptember 20]]-án született.<!--látom, sürgős volt az a diszpenzáció, vagy nagyon koraszülött a gyerek :D--> Henrik [[1487]]. [[november 25.|november 25]]-én koronáztatta királynévá Erzsébetet.
 
A házasság boldognak bizonyult,<ref>Williams (1977), p.143</ref> bár Erzsébetnek nem volt akkora befolyása, mint anyósának, [[Lancasteri Margit richmondi grófné|Lady Margaret Beaufort]]-nak, aki igen erős akaratú asszony volt, mert bár menye rangban fölötte állt, nemigen hagyott neki lehetőséget arra, hogy politikai szempontból is hatni tudjon VII. Henrikre. Ez az ellenszenve a menye iránt valószínűleg abban gyökerezhetett, hogy féltékeny volt Erzsébetre, mivel anyaként mindigis magának akarta kisajátítani egyetlen fiát. Erzsébetet a korabeli írások kedves, jótékony hölgyként írják le. Szerette a zenét, a táncot és a kockajátékot. Több agarat tartott, és valószínűleg szeretett vadászni és célba lőni, valamint igen művelt, intelligens asszony volt a kor felfogása szerint. Állítólag ő tanította meg fiát, a későbbi VIII. Henriket írni és olvasni.<ref name="Jones">{{cite book|last=Nairne Routh, Charles Richard;|first=Holmes, Peter|title=Who's who in Tudor England|publisher=Shepheard-Walwyn|date=1990|isbn=0856830933|url=http://books.google.com/books?id=MltmAAAAMAAJ&q=Elizabeth+of+York+gentle+kind+generous&dq=Elizabeth+of+York+gentle+kind+generous|accessdate=2009-07-25}}</ref>
 
== Gyermekei ==
39. sor:
 
=== Halála ===
1501. november 14-én Erzsébet legidősebb fia, Artúr feleségül vette [[Aragóniai Katalin angol királyné|Aragóniai Katalin]] spanyol infánsnőt, [[II. Ferdinánd aragóniai király]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Kasztíliai Izabella]] legkisebb lányát, akivel a ludlowi várba, a walesi hercegek hagyományos rezidenciájába költözött. Artúr öt hónappal később elhunyt. A királyt ez nagyon megrázta. Erzsébet azzal vigasztalta, hogy [[Lancasteri Margit richmondi grófné|Lady Margaret BeaufortnakBeaufort]]-nak sem volt több gyermeke, csak Henrik, azonkívül nekik az Isten még meghagyott három gyermeket, egy herceget és két hercegnőt, és még mindketten elég fiatalok ahhoz, hogy még több gyermekük legyen.<ref>Agnes Strickland, Elizabeth Strickland: ''Lives of the Queens of England'' (1852)</ref>
 
Artúr halála miatt Erzsébet úgy döntött, ismét teherbe esik, hogy jobban legyen biztosítva az öröklés. 1503. február 2-án született Katalin nevű lánya, aki még aznap meg is halt. Erzsébet a szülés után fertőzést kapott, amibe február 11-én, a 37. születésnapján belehalt. (A sors iróniája, hogy 34 évvel később VIII. Henrik harmadik felesége, Jane Seymour ugyancsak gyermekágyi lázban halt meg, ám gyermeke túlélte a rendkívül komplikált szülést.) Férje meggyászolta halálát (egy beszámoló szerint elvonult valahová, ahol senki nem zavarhatja), és közmondásos fukarsága ellenére fényes temetést biztosított neki: a Towerben ravataloztatta fel és a westminsteri apátságban, a Henrik által építtetett Miasszonyunk-kápolnában temettette el. Később foglalkozott a gondolattal, hogy a spanyol szövetség megerősítése érdekében újraházasodik, feleségjelöltként felmerült [[Aragóniai Johanna nápolyi királyné|Johanna özvegy nápolyi királyné]] (Aragóniai Ferdinánd unokahúga), [[I. Johanna kasztíliai királynő|Kasztíliai Johanna]] (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella lánya) és [[Habsburg Margit savoyai hercegné|Margit özvegy szavojai hercegné]] (Kasztíliai Johanna sógornője), házasságra azonban végül nem került sor, és Henrik özvegyemberként halt meg 1509-ben. Erzsébet mellé temették el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Yorki_Erzsébet_angol_királyné”