„Valószínűség-eloszlás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Diszkrét valószínűség-eloszlás: valóban el kellene gondolkozni ezen a fordítás ügyön |
|||
36. sor:
[[Fájl: Normal probability distribution.svg | jobbra|bélyegkép|200px |Folytonos eloszlás cef-e]]
[[Fájl: Mixed probability distribution.svg | jobbra|bélyegkép|300px |Kevert eloszlás folytonos, és diszkrét része]]
A diszkrét valószínűség
:<math>\sum_u \Pr(X=u) = 1</math>
mivel ''u'' az összes lehetséges ''X'' értéken értelmezhető. Ebből következik, hogy az ilyen változó csak véges, vagy megszámlálhatóan végtelen számértékeket
A legismertebb diszkrét valószínűség
Ezenfelül a [[diszkrét egyenletes eloszlás]]t általánosan alkalmazzák számítógép programoknál az egyenletesen kiválasztott
===Kumulatív sűrűség===
A fentieknek megfelelően egy diszkrét valószínűségi változót úgy határozhatunk meg, mint egy valószínűségi változót, melynek kumulatív
Azok a pontok, ahol az ugrás történik, azok az értékek, melyet a valószínűségi változó felvehet.
Az ilyen pontok száma lehet véges vagy számolhatóan végtelen.
Az ugrások helyének nem kell topológiailag diszkrétnek lennie; például a kumulatív
===Delta
A diszkrét valószínűség
===Indikátorfüggvény ([[karakterisztikus függvény]])===
Legyen egy diszkrét valószínűségi változó ''X'', ''u''<sub>0</sub>, ''u''<sub>1</sub>…az értékek, melyeket felvehet nem zéró valószínűséggel.
Jelöljük:
:<math>\Omega_i=\{\omega: X(\omega)=u_i\},\, i=0, 1, 2, \dots</math>
|