|
== Életpályája ==
Külsőbőcsön született, ahol atyjaapja, Nádaskay András jegyző volt,. akiApja korán meghalt, ezért nagybátyja, Nádaskay Lajos nevelte. Tanulmányait a sárospataki református kollégiumban végezte. 1836-ban Pestre jöttment és az orvosi tudományokategyetemet végighallgattavégzett. Az irodalmi pályára 1843-ban lépett, midőnamikor [[Petrichevich Horváth Lázár]] megindította a ''[[Honderű]]'' című szépirodalmi és divatlapot megindította. Nádaskay tevékenya résztlapnál vettdolgozott eeleinte lapnálsegédszerkesztőként, eleinte mint segédszerkesztő ésmajd 1844. július 1-től 1845 július végeig mintvégéig nyilvános és megnevezett szerkesztőszerkesztőként. A lapnál való jelesmunkásságát működését Petrichevich Horváth Lázár, aki akkoraz igazgató -tulajdonos címet vett fel, Nádaskay Lajost, mint szerkesztőt a közönségnek bemutató soraiban nyilvánosan elismerte. Nádaskay irodalmi munkásságát egészen e lapnak szentelte, annak 1848 első felében történt megszűnéseig; uy és ruy jegyek és saját neve alatt is mindvégig vezette a színbírálati rovatot és a szépirodalmi műveket ismertette. 1848. április 6-tól [[Zerffi Gusztáv]]val a ''Reform'' c. politikai lapot szerkesztette; (mivel Zerffi megszökött, a lapot utóbb egyedül folytatta augusztus 6-ig). 1849-ben elfogták, de Petrichevich Horváth Lázár közbenjárásáranyilvánosan szabadonis bocsátották. A fiatal írókat pártfogásába vette és buzdította, így [[Petőfi Sándor]]t, [[Jókai Mór]]t, [[Falk Miksa|Falk Miksát]], sat. 1849 végétől fogva,elismerte midőnazokban a ''[[Magyar Hírlap]]'' (később ''Budapesti Hírlap''ra változott) politikai hírlap megindultsoraiban, eamelyekben lapbemutatta segédszerkesztőjeNádaskay ésLajost egyikmint vezércikkírója; 1856-ban ugyane lapnál Szilágyi Ferencnek szerkesztőtársa volt; 1857-benszerkesztőt a szerkesztést egészen ő vette átközönségnek.
Nádaskay irodalmi munkásságát egészen ennek a lapnak szentelte, míg a lap 1848 első felében meg nem szűnt. <!--uy és ruy jegyek (???) és saját neve alatt is--> Ő vezette a színbírálati rovatot és a szépirodalmi művek ismertetését is ő írta. 1848. április 6-tól [[Zerffi Gusztáv]]val a ''Reform'' című politikai lapot szerkesztette, majd Zerffi távozása után egyedül vezette a lapot augusztus 6-ig. 1849-ben elfogták, de Petrichevich Horváth Lázár közbenjárására szabadon bocsátották.
A magyar igeidőkről írott műve az 1850-es években jelent meg. Több nagy operát fordított magyarra; így a ''Troubadour''t és a ''Tévedt nő''t (La Traviata) olaszból, a ''Hugenották''at és ''[[Tell Vilmos]]''t franciából. ▼
Pártfogásába vett több fiatal írót, köztük [[Petőfi Sándor]]t, [[Jókai Mór]]t, [[Falk Miksa|Falk Miksát]]. 1849 végén az akkor indult ''[[Magyar Hírlap]]'' (később ''Budapesti Hírlap'') politikai kiadvány segédszerkesztője és egyik vezércikkírója lett. 1856-ban ugyanennél a lapnál Szilágyi Ferenc szerkesztőtársa volt. 1857-ben a szerkesztést egészen ő vette át.
Cikkei, kisebb-nagyobb fordítások és eredeti cikkek a ''Honderű''ben (1843-48. Közlemények a szív világából, ford. cikkek, Innesmorei kereszt, novella, Érzelmi anomaliák, ered. beszély Young álnév alatt; a Hetiszemle rovatot Petrichevich-Horváth Lázárral együtt vagy egymaga írta, többnyire y. jeggyel); a ''Magyar Hírlap''ban és a ''Budapesti Hírlap''ban (politikai, nemzetgazdászati vezércikkek. 1860. jún. írt a lap 152., 157., 159. sz. Balaton-Füredről leveleket). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt. ▼
▲A magyar igeidőkről írott műve az 1850-es években jelent meg. Több nagy operát fordított magyarra; így a '' Troubadour[[Trubadúr (opera)|Trubadúr]]''t és a '' Tévedt nő[[Traviata|Traviatát]]'' t ( La„Tévedt Traviatanő” címmel) olaszból, a '' [[Hugenották (opera)|Hugenották ]]''at és ''[[ Tell Vilmos (opera)|Tell Vilmos]]''t franciából.
▲Cikkei , – kisebb-nagyobb fordítások és eredeti cikkek – a ''Honderű''ben (1843-48. Közlemények a szív világából, ford. cikkek, Innesmorei kereszt, novella, Érzelmi anomaliák, ered. beszély Young álnév alatt; a Hetiszemle rovatot Petrichevich-Horváth Lázárral együtt vagy egymaga írta, többnyire y. jeggyel); a ''Magyar Hírlap''ban és a ''Budapesti Hírlap''ban (politikai, nemzetgazdászati vezércikkek. 1860. jún. írt a lap 152., 157., 159. sz. Balaton-Füredről leveleket). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
==Munkái==
|
