|
== Családja ==
Származásáról semmit nem tudni.<ref>{{dodson}}, p.67</ref> Két felesége ismert, Nebet, aki viselte a ''[[jogar úrnője]]'' címet, és Henut. Őket férjük szakkarai piramisa mellett temették el közös [[masztaba|masztabába]].<ref name="D68">Dodson & Hilton, op.cit., p.68</ref> Unisz ('''jelentése Hun Íjász'''<ref>Borbola János Csillagszoba Út a szakkarai piramis feliratok magyar nyelvű olvasásához (ld 6., 7. hivatkozások is!)</ref>)egyetlen ismert fia Unisz-anh (neve jelentése „Unisz él”), akit apja piramisához közel temettek el, sírkápolnája ma a [[Chicago|chicagói]] [[Field Museum]]ban található.<ref name="D69">Dodson & Hilton, op.cit., p.69</ref> Unisz hat ismert (vagy nagy valószínűséggel neki tulajdonított) lányai közül [[I. Iput|Iput]] közvetlen genealógiai kapcsolatot biztosít a következő dinasztiához: férje a [[VI. dinasztia]] első uralkodója, [[II. Teti|Teti]].<ref>Dodson & Hilton, op.cit., pp.64, 68</ref>
Lányai közül Hemetré „Hemi” hercegnő, akit a szakkarai D65-ös sírba temettek, fontos kultikus szerepet töltött be Teti egyik templomában. Hentkaueszt apja szakkarai sírkomplexumában temették el egy férfival, aki valószínűleg a férje. Hemetré és Hentkauesz is elsőszülött hercegnőre utaló címet viselt („a király első lánya” illetve „a király legidősebb lánya”), talán különböző feleségek első lányai voltak.<ref name="D68" /> Neferut hercegnő egyetlen említését Henut királyné sírja közelében találták egy kőtömbön, valószínűleg Unisz lánya.<ref name="D69" /> Nefertkauesz, aki egy Mehu nevű [[Vezír (ókori Egyiptom)|vezír]] felesége volt, sírja datálása és elhelyezkedése alapján szintén Unisz lánya lehetett, ahogy Szesszeset Idut is, aki uszurpált egy sírt Unisz piramisa közelében.<ref name="D68" />
== Piramisszövegek ==
Unisz (Unász='''Hun Íjász'''<ref>5</ref>)piramisában írták fel először a ''[[Piramisszövegek]]''(A legelső piramisfeliratok tanúsága szerint nyelvünk ősén megszólaló király üzenete így hangzik:magyarnak nem születni- magyarnak lenni kell...<ref>5</ref>) néven ismert rituális és mágikus halotti szövegeket, amelyek az [[egyiptomi vallás]] legrégebbi írásos emlékei, egyes részek azonban kétségtelenül régebbi időre mennek vissza (a piramisszövegek tehát nem a [[gízai piramisok]]ban találhatóak). A [[VI. dinasztia]] egyes uralkodói és egyes királynék is felírták ezeket a piramisaikba, az Óbirodalom államának bukása után pedig közemberek is alkalmazhatták koporsóikon. Egyes részletei a Kapuk könyvébe is átkerültek. A piramisszövegek többféleképpen festik le az elhunyt fáraó túlvilági sorsát, a fáraó veszélyekkel teli utazását az ég felé. A legnagyobb gondot a túlvilágra történő átkelés okozza, vagy [[Thot]] veszi a szárnyára, esetleg maga repül, mint a madár. Egyes változatok szerint a tömjén füstjén lebeg felfelé, néha sugarakon jut fel, vagy létrán éri el úticélját, ahol maga is istenné válik: az istenek társaságába kerül. A különböző szövegek között nagy eltérések vannak, ismeretesek olyan részletek is, amelyekben a halott fáraónak dolgoznia kell a túlvilágon.
== Források ==
|
