„Karkari csata” változatai közötti eltérés

Sulmánu-asarídu elődjének – II. Assur-nászir-apli – reformjai nem arattak osztatlan sikert az asszír nemesség körében, mindenekelőtt a székhelyváltással másodrangúvá váló [[Assur (település)|Assur]] városában. Sulmánu-asarídu számára már a hatalomátvétel is nagy gonddal járt. Elkeseredetten próbálta elismertetni uralmának jogát az országban, s nemcsak mert a nagy hódító halála után mindenki megpróbált szabadulni, de saját nemessége is ellene volt. Mikor már eléggé szilárdnak látta a helyzetét, Szíria ellen vonult. Kénytelen volt ezt tenni, mivel az asszír uralkodók elsődleges feladata hadjáratok vezetése volt, hadifoglyok, hadizsákmány és területek szerzése. I. e. 859-ben és 856-ban [[Urartu]] volt a célpontja, de – bár csapatai mélyen behatoltak a [[Van-tó]] körzetébe – jelentősebb eredményt nem tudott elérni, urartui területeket nem tudott annektálni. I. e. 855-854855–854-ben [[Agúsi]] és [[Alalah–Ugariti Királyság|Jahan]] ellen indult hadba, valószínűleg nagyobb sikert remélt a kis szíriai királyságok ellen, mint az urartui hegyi harcok eredményei voltak. Sikereket akart felmutatni, ezért a korabeli világban addig példátlan méretű hadsereget állított fel, amely még akkor is így van, ha csak a felét hisszük el annak, amit a karkari sztéléjén állít.