„Könyvtárközi kölcsönzés” változatai közötti eltérés

A '''könyvtári kölcsönzés''' a [[könyvtár]]ak közötti együttműködés legrégibb formája. Célja az, hogy megteremtse az [[információ]]hoz és a [[dokumentum]]okhoz való hozzájutás azonos esélyét az ország bármely részén élő [[állampolgárság|állampolgár]] számára a könyvtári rendszeren keresztül.

Különböző könyvtáriKönyvtári együttműködés egyik módja. Olyan [[dokumentumszolgáltatás]], amely lehetővé teszi, hogy valamely könyvtár a felhasználói számára rendelkezésre bocsáthassa azokat a magyar, illetve idegen nyelvű műveket, amelyek a saját állományában nem találhatóak meg, de egy másik könyvtártól ideiglenesen átkérhetőek.<ref>Könyvtári ismeretek kisszótára (2000) p. 150.</ref>

DokumentumszolgáltatásA dokumentumszolgáltatás vagy [[dokumentumellátás]] kifejezés a teljes szövegek rendelkezésre bocsátását jelenti. Felöleli a könyvtár gyűjteményében őrzött dokumentumok forgalmazását, egyes elektronikus dokumentumok online elérhetőségét, valamint a más könyvtárak gyűjteményében őrzött dokumentumok[[információhordozó]]k hozzáférését is. Más szempontú<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 343.</ref> megközelítésben e fogalom alatt a helyben használatot, a kölcsönzést és a másolatszolgáltatást értjük, valamennyi fentebb felsorolt kategória vonatkozásában.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 344.</ref>

*'''Nemzeti dokumentumszolgáltató központ''': szerepét országos tároló könyvtár töltheti be, amely több milliós nagyságrendű gyűjteményéből mind belföldi, mind külföldi könyvtárak számára [[e-mail]] megkeresésre is nyújtja az igényelt dokumentumokat eredetiben, hagyományos és elektronikus másolatban.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 348.</ref> (pl. [http://www.bl.uk/articles/ BLDSC British Library Document Supply Centre])

*'''Országos közvetítő központok''': szolgáltatása nem saját gyűjteményre épül, hanem a központ vállalja a kérések továbbítását a [[közös katalógus]] alapján megállapított lelőhelyekhez.(pl. [http://www.oszk.hu// OSZK]).

A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első postai[[posta]]i úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az [[Ausztria|osztrák kormány]] 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. Poroszországban[[Poroszország]]ban pedig 1893-ban megszületett a [[Berlin|berlini]] Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.

Az [[első világháború]] után a könyvtárközi kölcsönzés területén elsősorban a német és az angol könyvtárak játszottak vezető szerepet. Igen hatékony belföldi kölcsönzési rendszert építettek ki, melyet később kiterjesztettek nemzetközi viszonylatokra is. 1934-ben a világ harminc országának könyvtárai összesen 11.450 kötetet kölcsönöztek a 38 országba. A könyvtárközi kölcsönzés ellenőrzését egy, az [http://www.ifla.org/ IFLA] által szponzorált szervezet vállalta fel. A szervezet 1935-ös második kongresszusán megszületett a könyvtárközi kölcsönzés első nemzetközi szintű szabályzata. A szabályozás folyamatosan bővül a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően.<ref name="mek.niif.hu"/>[http://mek.niif.hu/03100/03109/03109.htm#3/ Dávid Boglárka: Könyvtárközi kölcsönzés a Debreceni Egyetemi és a Nemzeti Könyvtárban (2000)]</ref>

Az [http://www.ifla.org/ IFLA] közgyűlés 1974-es határozattervezete a publikációk[[publikáció]]k egyetemes hozzáférhetőségének programjáról (UAP = Universal Availability of Publications):meghatározta, hogy a könyvtárak közötti forrásmegosztás előfeltétele, hogy bármely pontról vagy legalább bármely részt vevő könyvtárból lehetőség nyíljék az információkhoz, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférésre.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 347.</ref>

Magyarországon[[Magyarország]]on elsősorban a [[tudományos könyvtárakkönyvtár]]ak éltek a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével. Fontos események:

*1923: az ország csatlakozott az 1886-os [[Brüsszel|brüsszeli]] csereegyezményhez és bekapcsolódtunk a nemzetközi kiadványcserébe.

*1923: megalakult az [[Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ]], amely 1924-ben létrehozta a [[Központi CímjegyzéketCímjegyzék]]et.

*1945: megalakult az [[Országos Könyvtári Központ]], amelynek feladatai közé tartozott többek között a könyvtárközi kölcsönzés megszervezése és lebonyolítása.

Egyéb fontos szabályozás: 1976. évi 15. számútörvényerejű rendelet a könyvtárakról és 19/az 1981. számúévi 19. törvényerejű rendelet a [[muzeális emlék]]ek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről.<ref name="mek.niif.hu"/>

A jelenleg érvényben lévő, [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV 1997. évi CXL. törvényszámú, a [[muzeális intézményekrőlintézmény]]ekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a [[közművelődésről]] szólórendelkező törvény] szerint ''az [[információs társadalom]] és a [[demokratikus]] [[jogállam]] működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők''.

A törvény a nyilvános könyvtárak alapfeladatai közé sorolja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérhetőségét, valamint a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében való részvételt. A törvény a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos[[Országos dokumentumDokumentum-ellátási rendszerRendszer]] (ODR, MOKKA) kialakítását is előírja. Olyan rendszerét, amely az alábbiakat foglalja magába:

**e-mailmailen;

**honlapon[[honlap]]on keresztül űrlap kitöltésével.