„Nagyagy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Structural.gif cseréje a következőre: [[Commons:File:Parasagittal_MRI_of_human_head_in_patient_with_benign_familial_macrocephaly_prior_to_brain_injury_(ANIMATED).g… |
Címke: HTML-sortörés |
||
54. sor:
== Agyfélteke-dominancia ==
A két agyféltekén a kérgi barázdák és tekervények, egymás tükörképeként, közel azonosak. Az agyhoz futó idegpályák is hasonló módon viselkednek. A két agyfélteke összeköttetései elsősorban a [[emberi test|kérges test]] ''([[corpus callosum]])'' és az elülső összeköttetés ''(commissura anterior)'' olyan kapcsolatot jelentenek, amelyeken keresztül az egyik féltekébe jutott információk átjuthatnak a másik féltekébe. Ennek ellenére bizonyos idegi működéseket a két agyfélteke közül túlnyomóan az egyik végez el. A jobb- vagy balkezesség, a nyelv megértése és a beszéd olyan jellegzetességek és tevékenységek a legtöbb egyénnél, amelyeket az egyik, a domináns félteke kontrollál. Ezzel szemben a térérzékelés, az arcfelismerés és a zene értése a nem domináns féltekében történik. A felnőtt népességnek több mint 90 százaléka jobbkezes, tehát a bal agyféltekéjük domináns. Az újszülöttek agyféltekéinek kapacitását azonosnak tartják. A gyermekkorban az egyik félteke fokozatosan dominanciát szerez a másik felett, de ez a dominancia csak a tízéves kor körül rögzül. Ez a magyarázata annak, hogy ha egy ötéves gyermeknél következik be károsodás a domináns féltekében, minden nehézség nélkül tanulja meg a balkezességet és a hibátlan beszédet, míg felnőttkorban ez már csaknem lehetetlen.<br /><br />
A két agyféltekének különböző tulajdonságokat illetve képességeket köszönhetünk.<br />
A jobb agyféltekének köszönhető tulajdonságok közé tartozik a képzelőerő, a gyakorlati tudás, a tág perspektívákban történő vizsgálódás, a kép átlátása, a szimbólumfelismerés, a jelenre és jövőre történő fókuszálás, a filozofikus gondolkodás, az összességében való megértés, a hit, a vallásos gondolkodás, a méltánylás, a térlátás, a lehetőségek vizsgálata, az ötletszerűség, a rizikó- illetve kockázatvállalás, az érzelmek, a jelentés és mondanivaló megértése, a tisztánlátás, az objektum funkciója, a szárnyaló gondolkodás, a megbecsülés, az indulatosság, a fantázia és a kreativitás.<br />
A bal agyféltekének köszönhetjük az elméleti tudást, a logikát, a részletek megfigyelését, az alapos megértést, a rendszerességet, a meggyőződést, a stratégiai gondolkodást, a tényszerűséget, a nyelvtudást illetve nyelvérzéket, a jelenre és a múltra történő fókuszálást, a matematika és a tudományok szeretetét illetve megértését, a minták és szabályok felismerését, a valóságorientáltságot, a gyakorlatiasságot, az elismerést, a tények szeretetét, a tudni akarást, a praktikusságot és a különböző dolgok nevének megjegyzését.<br />
S minthogy tehát a népesség több, mint 90 százaléka jobbkezes, azaz bal agyféltekéjük a dominánsabb, az ennek a féltekének köszönhető tulajdonságok jellemzik elsősorban. Nehezen szakadnak el a bal félteke dominanciájától.<br />
A jobb agyféltekés rajzolás módszere pontosan erre a tényre épül. A módszer segítségével megpróbáljuk a háttérbe szorítani a bal agyféltekét olyan, sokszor logikátlannak tűnő feladatokkal, melyek a bal féltekének köszönhető tulajdonságok, elsősorban a logikus gondolkodás ellen vannak. Így előtérbe kerülhet a jobb agyfélteke, melynek a fent említett képességeket köszönhetjük. Mindez három-négy nap alatt véghez vihető, s így ilyen rövid idő alatt is képesek lehetünk a már születésünk óta bennünk lévő rajzkészséget előhozni és használni. Ezáltal fantasztikus, élethű portrékat, csendéletet, sőt szinte bármit képesek leszünk megrajzolni.<ref>http://www.tudokrajzolni.lapunk.hu/</ref>
== Források ==
| |||
