„Adaptáció” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lizpasztor (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Lizpasztor (vitalap | szerkesztései)
5. sor:
 
Adaptáció tehát akkor zajlik, ha egy egyedi jellemző, jelleg:
* 1. genetikai háttere variábilis (alternatív allélok léte), azaz van öröklődő változatosság, a jellegre ható lokuszokon többféle allél van a populációban;
* 2. az egyik öröklődő változat az adott környezetben jobban működik, mint a másik;
* 3. és ezért a jobban működő fenotípust meghatározó allélok növelikgyakorisága gyakoriságukatnövekszik aminden generáció-váltások sorángenerációban.
 
Visszatérve a szürkepettyes araszoló és az ipari melanizmus példájához, a sötét színű lepkék "jobban működnek", a sötét fák kérgén, mint a világos színűek, mert jobban beolvadnak a háttérbe, nehezebb észrevenni őket.
15. sor:
[[Fájl:Apus apus 01.jpg|thumb|right|200px|A madarak képtelenek tollak nélkül repülni, de a tollazat ősileg mégsem a repülés kialakulását szolgáló adaptáció.]]
 
Minden egyedekre jellemző, öröklődő tulajdonság adaptációs eredete felvethető, csak sokszor nincs értelme. Amennyiben egy viselkedési elem, viselkedésre való hajlam, fiziológiai jellemző populációbeli változatosságának van öröklődő komponense, akkor szelektálható valamelyik változat. Például a széncinegék szelektálhatóak arra, hogy milyen "bátrak" egy új környezetben, vagyis, hogy sztenderd körülmények között milyen gyorsan derítenek fel egy számukra új környezetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetben valamilyen tényező következetesen a széncinegék "bátorságra" szelektál. Az adaptációs hipotéziseket sokféle módon kell vizsgálni és alátámasztani ahhoz, hogy végül tényként fogadhassuk el őket.
 
== Adaptáció-fogalom az evolúciós pszichológiában ==