„Ellenpontok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
== Alapítói, tartalma ==
 
Alapítója [[Ara-Kovács Attila]] [[filozófia|filozófus]], aki a lap nyolc számát [[Tóth Károly Antal]]lal, [[Szőcs Géza (költő)|Szőcs Gézával]], [[Tóth Ilona (szerkesztő)|Tóth Ilonával]] és [[Keszthelyi András]]sal együtt szerkesztette. A folyóiratot az akkori [[Magyarország|magyar]] és [[Lengyelország|lengyel]] szamizdat kiadványok, illetve ellenzéki mozgalmak inspirálták. Ara-Kovács Attila személyes kapcsolatai a magyar Demokratikus Ellenzék vezetőivel, a ''[[Beszélő]],'' a ''[[Hírmondó]],'' a ''[[Demokrata]]'' stb. kiadványok szerkesztőivel nagyban meghatározta az ''Ellenpontok'' szellemi és technikai megvalósulását. A sokszorosítás az első hat szám esetében írógéppel történt, a további számok pedig stencillel készültek. Az egyes lapszámok terjedelme általában 50-70, sűrűn gépelt oldalt tett ki.
 
A szerkesztők 1982 nyarán ''Memorandum''ban, illetve egy ''Programjavaslat''ban bírálták a kelet-európai rezsimek emberjogi – s ezen belül a [[kisebbség]]ekkel szembeni – elnyomó politikáját. Minthogy az adott időszakban főként [[Románia|Romániában]] történtek a legdurvább emberjogi visszaélések, a dokumentumnak különös jelentőséget kölcsönöztek az abban megfogalmazott alternatív politikai követelések. A ''Memorandum'' és ''Programjavaslat'' eljutott az akkor épp [[Madrid]]ban ülésező Helsinki értekezlet megállapodásainak betartását ellenőrző madridi konferencia résztvevőihez, és egyik elindítója volt a Romániával szembeni nyílt nemzetközi bírálatoknak, illetve a [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]]-rezsim elszigetelődésének.
 
A román titkosrendőrség, a hihedt [[Securitate]]) 1982. november 7-én tartóztatta le az ''Ellenpontok'' szerkesztőit (köztük Szőcs Gézát még november 6-án kihallgatták, de elengedték, s december 9-én tudták újra elfogni),<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=19&mut=Ara%20Kov%E1cs%20Attila,%20filoz%F3fus Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1989]</ref> s többhetes, brutális kihallgatás után házi őrizetbe helyezték őket, de a nemzetközi tiltakozás hatására végül valamennyiük számára lehetővé tették az [[Emigráció (tevékenység)|emigráció]]t. Ara-Kovács Attila és Keszthelyi András Budapesten él, Tóth Károly Antal és Tóth Ilona Svédországban. Szőcs Géza [[Svájc]]ba távozott, de az [[1989]]-es romániai változások után hazatért [[Erdély]]be.
 
Az ''Ellenpontok'' csak igen szűk, értelmiségi körben tudott ismertté válni, de részben a [[Szabad Európa Rádió]] [[magyar nyelv]]ű adása, részben pedig a magyarországi szamizdat kiadványok híradása alapján főbb üzenetei mégis sokakhoz eljutottak. Jellemző az is, hogy Romániában az ''Ellenpontok'' volt az egyetlen szamizdat kiadvány, melynek a diktatúra által teremtett nyomasztó közállapotok dacára sikerült hónapokon át megjelennie.