„Puruszhanda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: ca:Buruixkhanda |
kieg |
||
34. sor:
'''Puruszhanda''' (vagy '''Parszuhanta''', [[hettita nyelv|hettita]] [[Kur (mitológia)|KUR]] <sup>[[Uru|URU]]</sup>''Paršuḫanta'' vagy KUR <sup>[[Uru|URU]]</sup>''Purušḫanda'', óasszír '''Purushattum''', ''Puruš-Ḫattum'') a [[Tuz-tó]]tól délkeletre elhelyezkedő település és az általa vezetett korai [[Hettita Birodalom|hettita városkirályság]] neve. A mai [[Törökország]] [[Aksaray (tartomány)|Aksaray]] tartományában '''[[Acemhöyük|Acemhöyükkel]]''' azonos. Régészeti lelőhelyként az i. e. 3. évezredből származnak legkorábbi leletei. Első említései az [[i. e. 23. század]]ból származnak, és uralkodóinak [[asszírok|asszír]] nevei, magának a városnak az asszír neve, valamint az óasszír kor dokumentumai elárulják, hogy ez a város is asszír kereskedő kolónia lehetett eredetileg.<ref>ANE, 26. old.</ref> Az [[i. e. 18. század]]i említése más korai hettita királyságokkal, a [[Kusszara|kusszarai]] vagy [[Hattuszasz|hattuszaszi]] uralkodókkal történt összetűzéseiről számolnak be.
A [[Sarrukín akkád király|Sarrukínnal]] kapcsolatos források jóval későbbi eredetűek, Hattuszaszból és az [[amarna-levelek]]ből ismertek. A bennük előforduló személynevek óbabiloniak, de az isten- és helységnevek óakkád formájúak. Ezért az iratok régebbi dokumentumok aktualizált másolatai lehetnek. Ezekben az olvasható, hogy Sarrukínt a puruszhandai asszír kereskedők kérték fel, hogy a város uralkodójával, Nur-Dagannal szemben lépjen fel. Sarrukín legyőzte Nur-Dagant.<ref>Pálfi, 28. old.</ref> Könnyen elképzelhető azonban, hogy eredetileg [[I. Sarrukín asszír király]]ról van szó benne, aki tudvalevőleg részt vett az [[óasszír kereskedelem]]ben, sőt mindhárom fia ([[II. Puzur-Assur asszír király|Puzur-Assur]], Adua és Ezi) neve is megjelenik a kereskedelmi dokumentumokban. Ezt erősíti, hogy az Acemhöyükben feltárt óasszír szövegekben is az asszír Sarrukínt alig egy évszázaddal követő [[I. Samsi-Adad asszír király|I. Samsi-Adad]] tűnik fel, míg az akkád Sarrukíntól számított fél évezrednél is hosszabb időből nincs semmi. Feltehetően három másik asszír uralkodót követően maguk az asszírok is összekeverték az akkád királyt az asszírral. Ugyanennek a kornak további személyei is megjelennek a dokumentumokban, úgymint [[Zimrí-Lim]] leánya, vagy a [[karkemis]]i [[Aplahanda]] és [[mama]] királya, [[Anumhervasz|Anum-Hirbisz]]. Ezek a táblák valamennyien az [[óasszír kereskedelem]] korában keletkeztek, és semmi sem utal ennél korábbi írásbeliségre.
A város [[
Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát szimbolizálták. A ''Trónistennő'' kultusza legitimációs tényezővé is vált,<ref>Stipich</ref> ezért Puruszhandát a korai korszak nagyon jelentős államának kell tekinteni, amely I. Sarrukín asszír király uralkodásának idejétől ([[i. e. 20. század]] második fele) jó három évszázadon át a térség vezető hatalma volt. Kereskedelme elsősorban Észak-[[Szíria]] felé irányult, ahová [[lazurit|lapis lazulit]], mindenféle [[kristály]]okat, fémtermékeket és kővázákat szállítottak. Virágkora [[Kanis]] kárum IB rétegével egy idős, az [[i. e. 18. század]] első felére tehető. A puruszhandai palota – ma [[Sarıkaya]] – építését a [[dendrokronológia]] segítségével i. e. 1791±37-re datálták, így legalább 61 évvel a [[kanis]]i [[Varszamasz]] palotája után épült, ugyanazzal a technikával. A palota kora képzi az Acemhöyük III. réteget, amely a Kanis IB-vel egyidőben elpusztult. Ez köthető Anittaszhoz.
Puruszhanda [[I. Labarnasz hettita király|I. Labarnasz]] idején hercegséggé vagy kormányzósággá alakult, mivel a CTH#19 katalógusszámú, „[[
Részlet a CTH#1-ből:
77. sor:
Ismert uralkodói:
* Iškur-(...); [[Sarrukín akkád király]] vagy [[I. Sarrukín asszír király]] kortársa [[i. e. 23. század]] vagy [[i. e. 19. század]]
* [[Nur-Dagan]] (vagy Núr-Daggal); „Sarrukín” kortársa
* név nélküli ''Nagy Király'' [[i. e. 18. század]] vége<ref>Zimmerer, 38. old.</ref>
84. sor:
== Források ==
* {{Burney:Dictionary}}, 2–5. o.
* {{Bryce: Hittites}}
* Neil Zimmerer: ''The Chronology of Genesis: A Complete History of the Nefilim'', Adventures Unlimited Press, USA. 2003. ISBN 1-931772-22-3
| |||