„Roberto Rossellini” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
41. sor:
Rossellini filmjei, csakúgy, mint a neorealizmus más alkotásai, szociálisan érzékenyek, olyan problémákat járnak körül, amelyek ismerősek voltak a kor embereinek. Alkotásait áthatotta a [[humanizmus]], szeretett volna pozitív példát mutatni az egyén és a társadalom közötti egyensúly megtalálására. Így beszélt hitvallásáról: ''"mielőtt valaki rendező, festő vagy bármi más lehetne, az egyetlen valódi mesterséget, az emberséget kell elsajátítania"''.<ref>88 és ½ híres film, 101. oldal ISBN 963-1173-21-6</ref>
A háború után készült első filmjeinek középpontjában az emberi szenvedés állt. Igaz ez a Róma nyílt város utáni első filmjére, a ''Paisá''ra is (1946), amely hat dokumentarista epizódon keresztül követi a szövetséges csapatok előrenyomulását [[Szicília]] felől
A Paisá forgatásán Feredico Fellini is dolgozott. Így emlékezett vissza Rossellinire: ''"Tiszta szemmel hagyatkozott rá a valóság ellentmondásaira, természetes módon kapta el a távolságtartó közöny és a félszeg odaadás közti nehezen kitapintható és könnyen összetéveszthető pontot, s ez tette lehetővé, hogy a valóságot a maga teljességében fogja meg és rögzítse, egyszerre lásson kívülről és belülről, fényképezze a levegőt a dolgok körül, fedje fel az élet megragadhatatlan, titkos, mágikus lényegét".'' <ref>Federico Fellini, Mesterségem a film ISBN 963-2820-59-2</ref>
A háborús trilógia harmadik darabja a
Rossellini ebben a korban készült filmjeire, hasonlóan az irányzat többi alkotásához, jellemző az elliptikus elbeszélő szerkezet, a cselekményt erősítő részletek hiánya és a szereplők megjósolhatatlan motivációja. Képi világa hosszú beállításokra, illetve szekondokra és távoli beállításokra épül.<ref name="filmtett.ro"/>
|