„Puruszhanda” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
Halmaszuit
38. sor:
A város [[hettita nyelv]]ű szövegben még egy jó évszázaddal később, az [[i. e. 18. század]] második felében szerepel. [[Anittasz]] [[Anittasz király felirata|dokumentumában]] ([[Hettita szövegek katalógusa|CTH]]#1) tűnik fel, amelyben a második hattuszaszi hadjárata után [[Szalativara]] mellett Puruszhanda elfoglalásáról is szó esik. Uralkodóját csak ''nagyherceg'' (''rubāʾum'' és ''rabiʾum''<ref>KH, 39. old.</ref>) címmel illeti, a nevét a nem közli. Anittasz viszont a hadjárat után átvette a puruszhandai király titulusát, és attól kezdve ő is ''nagyherceg'' lett.
 
Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát szimbolizálták. A[[Halmaszuit]], a ''Trónistennő'' kultusza legitimációs tényezővé is vált,<ref>Stipich</ref> ezért Puruszhandát a korai korszak nagyon jelentős államának kell tekinteni, amely I. Sarrukín asszír király uralkodásának idejétől ([[i. e. 20. század]] második fele) jó három évszázadon át a térség vezető hatalma volt. Kereskedelme elsősorban Észak-[[Szíria]] felé irányult, ahová [[lazurit|lapis lazulit]], mindenféle [[kristály]]okat, fémtermékeket és kővázákat szállítottak. Virágkora [[Kanis]] kárum IB rétegével egy idős, az [[i. e. 18. század]] első felére tehető. A puruszhandai palota – ma [[Sarıkaya (Acemhöyük)|Sarıkaya]] – építését a [[dendrokronológia]] segítségével i. e. 1791±37-re datálták, így legalább 61 évvel a [[kanis]]i [[Varszamasz]] palotája után épült, ugyanazzal a technikával. A palota kora képzi az Acemhöyük III. réteget, amely a Kanis IB-vel egyidőben elpusztult. Ez köthető Anittaszhoz. A rommező nagy területű, 700×600 méteres. A palotadombtól 500 méterre a temetőt is megtalálták. A 2005-ös ásatások során a településhez vezető, 1,4–1,8 méter széles, kövezett út maradványait is megtalálták.
 
Puruszhanda [[I. Labarnasz hettita király|I. Labarnasz]] idején hercegséggé vagy kormányzósággá alakult, mivel a CTH#19 katalógusszámú, „[[Telipinusz törvényei]]” címen ismert dokumentum ''Parszuhanta'' néven felsorolja azon városok között, ahová a király fiai a kormányzói székhelyeket telepítették.