„Angol polgárháború” változatai közötti eltérés

A következő két évben [[Oliver Cromwell]] independens politikus, aki tagja volt a Rövid és a Hosszú Parlamentnek is [[Cambridge]] képviselőjeként, felállította a parlamenti haderő új változatát, amelyben nagy fontosságot kapkapott a kiképzés, a tisztek oktatása és a korszerű fegyverzet („[[vasbordájúak]]”, kanócos puska helyett kovás, egységes vezényszavak, egyenruha). A [[svédek|svéd]] taktika mintájára a könnyűlovasság új taktikával léplépett harcba. Korábban a lovasroham az ellenfél gyalogságának megközelítése után célzott lövések leadásával és visszavonulással ért véget., Ettőlettől kezdve viszont a könnyűlovasok behatoltak az ellenfél gyalogsága közé, bomlasztva annak harcrendjét. A gyalogságban már nem csak az első sor tüzeltüzelt „össztűz” esetén, hanem kettő.: Azaz első sor letérdelletérdelt, a második állva maradmaradt.

Cromwell új serege [[1644]]. július 2-án a [[Marston Moore-i csata|Marston Moore-i csatában]] győzte le először a királyi haderőt. Ennek hatására a teljes parlamenti hadsereget átszervezikátszervezték Cromwell alakulatainak mintájára. Ezidőben már a parlamenti oldal is kettészakadás előtt állt, a [[presbiteriánus]]ok és [[independens]]ek heves politikai csatározásokat folytattak. December 9-én a parlament elfogadta az „önkéntes lemondás nyilatkozatát”, amelynek értelmében egy személy egyszerre nem tölthetett be politikai és katonai tisztséget. Jellemző módon a presbiteriánusok általában a politikai, az independensek a katonai tisztségek mellett döntöttek. Cromwell viszont mindkettőt megtartotta.