„Faj” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
== Definíció ==
A „faj” fogalmának legjobb meghatározása évszázadok óta foglalkoztatja a biológusokat, a vita [[a fajfogalom problémája]] néven vált ismertté (Species Problem).
A fenti meghatározást [[Ernst Mayr]], a szintetikus evolúcióelmélet egyik meghatározó alakja adta. A szintetikus evolúcióelmélet szerint a szaporodási izoláció kialakulása a fajképződés legfontosabb kérdése.
28. sor:
Egy populációt vagy populációcsoportot fajnak nevezünk, ha az morfológiailag eltér más populációktól. Például, különbséget tudunk tenni egy [[házityúk|csirke]] és egy [[házikacsa|kacsa]] között, mert más alakú a [[csőr]]ük, a kacsának pedig [[úszóhártya|úszóhártyás]] lába van. Ilyen alapon határoztak meg fajokat már jóval az írásbeliség kialakulása előtt. A fajmeghatározásnak ez a módja erősen vitatott, mivel az újabb genetikai eredmények azt mutatják, hogy genetikailag eltérő populációk is nagyon hasonlóak lehetnek, vagy épp fordítva, néha nagy morfológiai különbségek léteznek egyébként igen közeli rokonságban lévő populációk között. Minden jogos kifogás ellenére, a jelenleg ismert fajok nagy részét kizárólag [[Morfológia (biológia)|morfológiai]] alapokon írták le.
=== Biológiai (
A faj egymással potenciálisan vagy ténylegesen szaporodni képes populációkból (szaporodási közösségekből) áll, melyek között az [[ivaros szaporodás]] által megvalósított géncserének nincs biológiai (morfológiai, élettani, viselkedési stb.) akadálya. Ez általában hasznos információt képvisel az [[emlősök]]kel, [[madarak]]kal, [[halak]]kal és más „magasabb” [[taxon]]okkal dolgozó tudósok számára, de értelmetlen az ivartalanul szaporodó élőlények esetében. Ez a definíció nem tesz különbséget a kereszteződés elméleti lehetősége és a populációk közötti tényleges génáramlás között, így [[allopatrikus]] (földrajzilag izolált) populációk vizsgálatánál nem praktikus a használata. A laboratóriumi körülmények között végzett keresztezési kísérletek nem feltétlenül tükrözik, hogy mi történne ha a két élőlény természetes környezetében találkozna, így bizonytalan, hogy eredményük vonatkoztatható-e a természetes populációkra.
Két (különböző nemű) élőlény akkor tartozik egy fajba, ha természetes körülmények között képesek termékeny utódot létrehozni. Ha a két élőlény által nemzett [[hibrid (biológia)|hibridek]] többnyire terméketlenek, mint az [[háziszamár|szamár]] és a [[ló]] kereszteződéséből származó [[öszvér]]ek esetében, akkor nem tekintjük őket egy fajból valóknak.
| |||