„Adaptív radiáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav., tömör. |
a jav. |
||
4. sor:
Kedvező körülmények között az élőlények populációi exponenciálisan növekedhetnek. Az egyedszám növekedésének idővel határt szabnak a környezeti korlátok (pl. táplálék, hely, természetes ellenségek), behatárolva a növekedést. Amikor viszont vannak még meghódítható élőhelyek, az egyedek szétszóródnak. A populációkban az aktuális élőhelyhez leginkább alkalmazkodott génváltozatok (allélek) terjednek el: az új élőhelyet meghódított [[populáció]] alkalmazkodása új környezetéhez az [[adaptáció]]. Ennek legegyszerűbb, [[Charles Darwin]] [[Galapagos-szigetek|galapagosi]] [[földipinty]]ei óta tanulmányozott esete a földrajzi izoláció okozta adaptív radiáció. Az izoláció jelentőségét először [[David Lack]] fejtette ki egy [[1953]]-as [[Scientific American]]-cikkben, amelyben a Darwin-pintyek mellett a [[hawaii gyapjasmadarak]]at'' (Drepanidinae)'' vizsgálta, különösképpen a [[sarlós félcsőrű]]t ''(Hemignathus procerus)''. Megállapította, hogy az ''adaptív radiáció'' a legtöbb szigetlakó fajra jellemző. Erre az evolúciós eseménysorra ma már sok példát ismerünk a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] halaitól az emlősök fogazatán megjelenő negyedik csúcsig.
Egy faj egyedeinek elvándorlása jelentősen növelheti annak elterjedési területét, így idővel egymástól többé-kevésbé elhatárolt populációkat alakulhatnak ki. Az egymástól távol élő populációk más-más környezeti hatásokhoz alkalmazkodnak, így evolúciójuk különböző irányt vehet. Ez főleg akkor következhet be, ha valamilyen ok (pl. egy új folyó megjelenése, autópálya építése) csökkenti vagy lehetetlenné teszi a populációk kölcsönhatását, ezért azok génkészlete mind különbözőbbé válik. A különböző területeken és élőhelyeken megtelepedett populációk [[fenotípus]]ai egyre különbözőbbek lesznek — az ilyen, jól megkülönböztethető populációcsoportokat nevezzük [[rassz]]oknak. A rendszertan a földrajzi rasszokat [[alfaj]]oknak tekinti. Az előzőekben leírtak alapján a rasszok azért fontos populációcsoportok, mert új fajok kialakulásának kiinduló pontjai lehetnek. Genetikai szempontból a [[faj]] ugyanis olyan szaporodási közösség, amely más hasonló szaporodási közösségekkel nem képes géneket cserélni, termékenyen kereszteződni.
{{bővebben|Darwin–pintyek}}
| |||