„Választójog” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (→‎Forrás: DEFAULTSORT AWB)
A [[Friedrich-kormány]] rendelete alapján tartották meg 1920 januárjában az ún. "nemzetgyűlési választásokat" (a főrendiház megszűnésével az Országgyűlést átmenetileg Nemzetgyűlésre nevezték át, a felsőház 1926. évi helyreállításáig). Ezen a választáson több mint hárommillió választópolgár szavazhatott, és ekkor járultak először az urnához parlamenti választásokon nők Magyarországon.
 
[[Klebelsberg Kunó]] 1922-ben törvényjavaslatot terjesztett elő a választójog törvényi szintű szabályozására, azonban ez továbbra is váratott magára: helyette [[Bethlen István (politikus)|gróf Bethlen István]] 1922. évi 2200. M.E. sz. rendelete került kiadásra. Ez a jogszabály a szavazásra jogosultak esetében megemelte a vagyoni és műveltségi cenzusokat, amivel a választásra jogosultak összlakossághoz viszonyított aránya 29%-ra esett vissza. Ugyanez az arány a 24 éven felüliek esetében 75%-ról 58%-ra változott, ugyanis a női választójogosultság korhatárát a [[Bethlen-kormány]] 30 évre emelte föl.
 
Lényeges változás volt még, hogy Nagy-Budapest, illetve 10 (később 7) város kivételével a szavazás módja ismét nyílt lett. Ennek következtében a 245 parlamenti képviselőből 199-et nyílt szavazással választottak meg. Az összlakosság mintegy 20%-a szavazhatott csak titkosan. <ref> A nyílt szavazással Magyarország akkor az egyetlen volt Európa parlamentáris országaiban </ref> <ref name="ROM"/>