„I. Márton pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
nagyság=200px|
Eredeti neve=|
Születési ideje=[[600590]] körülk., [[Todi]]|
kezdete=[[649]]. [[július]]a|
felszentelése=|
16. sor:
}}
 
'''I. Szent Márton''' (kb. [[590]] – [[655]]. [[szeptember 16]].) volt a történelem 74. [[pápa (egyházfő)|pápája]]. Hosszú ideje az első olyan egyházfő volt, aki nem kérte ki [[Bizánc]] engedélyét felszentelésére. Vallásossága a monotheletizmus ellen fordította, ami akkoriban egyet jelentett azzal, hogy a pápa a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] és [[II. Konstans bizánci császár|II. Konstans]] császár esküdt ellensége volt. Ez a vita határozta meg pontifikátusának gerincét, és ez vezetett el vértanúhaláláig.
 
A Tiberis folyó partján fekvő ''Todi'' városában született a mai [[Umbria|Umbriában]]. Apját ''Fabricius''nak hívták. Életrajzírói szerint nemes származású volt, és iskoláiban hamar kitűnt tiszteletet parancsoló értelmével, nagy szorgalmával és a szegények iránti érzékenységével. A papi pályára lépett, és [[642]]-ben [[I. Theodorus pápa]] [[konstantinápoly]]i követének nevezte ki, és a birodalmi fővárosba küldte, hogy rendezze kánonokba az [[eretnek]] Pürrhosz pátriárka leváltását. Egészen [[649]]-ig maradt meg legátusi tisztségében. Ebben az időben megismerhette a monotheletizmust, és a császári udvar valamint a pátriárka magatartását. Amikor a pápa betegeskedni kezdett, ''Márton'' visszatért [[Róma|Rómába]]. Theodorus halála után a római zsinat [[649]]. [[július 21.|július 21-én]] az egyház vezetésére választotta meg. ''Márton'' nem akarta hivatalát egy eretnek engedélyéhez kötni, ezért császári megerősítés nélkül másnap fel is szentelték. <br>