Bohemund apja alatt szolgált a [[Bizánci Birodalom]] elleni támadásban ([[1080]]-[[1085]]) és Guiscard Viscardi távollétében ő vezette a [[normannok]]at ([[1082]]-[[1084]]), bevonulva [[Thesszália|Thesszáliába]] [[Lárisza|Láriszáig]], de végül vereséget szenvedett [[I. Alexiosz bizánci császár|I. Alexiosz]] [[Bizánci császárok listája|császártól]]. Ez a korai ellenségeskedés Alexiosszal azonban jelentősen hatással volt a császár befolyására és politikájára Bohemunddal szemben (akit apja a császári trónra szánt).
Úgy látszott Guiscard Viscardi elvesztette fiát, azért hogy folytathassa útját a Bizánci Birodalom nyugati területein, ha lehetséges egészen Konstantinápolyig. Ennek megfelelően, 1082 őszén, Bohemund elhagyta [[Kastoria|Kastoriát]] és megostromolta [[Ioannina|Ioanninát]]. Ioannia környékén a [[Vlachok|vlach]] [[föderáció]]val Bohemund és a császár is békét kötött, valószínűleg hogy összegyűjtsék seregeiket, hogy Bohemund maga mögött hagyhasson több még mindig görög kézen lévő megerősített erődöt. Bohemund és Alexiosz seregei a normannok által elpusztított Ioannina környékén csaptak össze. Mindkét hadvezér megváltoztatta stratégiáját a szerződésnek megfelelően. Bohemund seregei győzedelmeskedtek, ahogy később [[Arta|Artánál]] is. Ezek a vereségek súlyosan hatottak Bizánc tekintélyére és még [[Ohrid]], a [[Bulgária|bolgár]] érseki központ, is alávetette magát a normannoknak. Bohemund a városban maradt, azzal a szándékkal, hogy beveszi a fellegvárat és elkezdte tervezni az inváziót. Alexiosz reagált Bohemund hatalmának növekedésére, azzal hogy széthúzást szított annak vezérkarában. Bohemund ezután előre nyomult Láriszába, ahol a telet is töltötte. Az ostrom hat hónapig tartott és végül a normannok meghátráltak tavasszal. Bohemund visszatért Kastoriába, ám azt is elvesztette [[1083]] októberére. [[1084]]-ben Guiscard Viscardi és többi fiai, [[Roger Borsa]] és [[Guido, Amalfi hercege|Guido]], megérkezett új seregeivel [[Görögország]]ba. Télen Bohemund megbetegedett és visszatért Itáliába.
