„Szilvériusz pápa” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Források: DEFAULTSORT AWB)
Eredeti neve=|
Születési ideje=[[480]] körül, [[Campania]]|
kezdete=[[536]]. [[június 8.]].|
felszentelése=|
vége=[[537]]. [[március 11.]].|
Előző pápa=[[I. Agapét pápa|I. Agapét]]|
Következő pápa=[[Vigilius pápa|Viglius]]|
}}
 
'''Szent Silverius''' († [[537]]. [[december 2.]]) volt az 58. [[pápa (egyházfő)|egyházfő]] a történelem során [[536]]. [[június 8.|június 8]]-tól [[537]]. [[március 11.|március 11]]-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról.
 
[[Hormisdas pápa]] fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodora császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[Theodatus]] gót király is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. [[536]]. [[június 8.|június 8-án]] szentelték fel.
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliust azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt Silverius és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a bizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. [[537]] márciusában a császáriak azonnal elfogták Silveriust, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta Vigiliust.
 
Silverius hajója a lükiai Patarában kötött ki, itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara püspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte ''Silverius'' ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, [[Nápoly]] környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a [[Tirrén-tenger]] egyik kis szigetére, Palmarolára hurcolták Silveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba [[537]] decemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú pápát vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét [[június 20.|június 20-án]] tartják.
 
==Források==
101 054

szerkesztés