„III. (IV.) István pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: DEFAULTSORT AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
}}
'''III. (IV.) István''' ([[723]] k. – [[772]]. [[január 24.]]) lépett a [[pápa (egyházfő)|pápai]] trónra 95.-ként a történelem folyamán [[768]]. [[augusztus 7.|augusztus 7]]-én. A hivatalos [[vatikán]]i iratok ''III. István''ként emlékeznek meg róla, hiszen [[II. István pápa|II. István]] megválasztása óta az István nevű egyházfők számozása eltér a történészek és a klérus szerint. István csak hosszas viták, és harcok után léphetett trónra. Jó kapcsolatban maradt a frankokkal, de [[Desiderius longobárd király]] sok fejtörést okozott a pápának. Pontifikátusa alatt [[769]]-ben egy fontos zsinatot hívott össze.
[[720]] körül látta meg a napvilágot [[Szicília|Szicíliában]]. Apját Olivusnak hívták. Papi hivatását bencés szerzetesként kezdte, ahol hamar elismert tudásra tett szert. Igazán csak később került a klérus legfőbb hivatalának közelébe. [[I. Pál pápa]] halála után a pápaválasztó zsinaton Toto, a [[szíria]]i Nepi hercege [[toszkána]]i katonák segítségével a választáson résztvevő katonákat meggyőzte, hogy egy laikust, [[II. Konstantin (ellenpápa)|II. Konstantint]] válasszák meg egyházfőnek. A seregnek sikerült is Konstantint a pápai trónra ültetni, de hivatalosan a klérus nem volt hajlandó megerősíteni őt hivatalában. Így Kristóf pápai kancellárja a [[longobárdok|longobárd]] uralkodó, [[Desiderius longobárd király|Desiderius]] segítségét kérte a törvénytelen egyházfő eltávolításához. A király katonái [[768]] júliusában végül sikerrel lemondatták Konstantint, de a longobárdok vezére, Waldipert 768. [[július 31.|július 31-én]] önkényesen [[Fülöp (ellenpápa)|Fülöpöt]]t tette meg az egyház fejének. A klérus a szerzetes kinevezését sem akarta elfogadni, és még aznap meg is fosztották hivatalától. Ekkor került a viták középpontjába István, akit a klérus nyomására 768. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] választottak meg. Ugyanazon a napon fel is szentelték a hivatalos egyházfőt.
| |||