„Hou Han su” változatai közötti eltérés

j
(j)
[[Fájl:Hanshu.jpg|bélyegkép|500px|Jobbra|Han dinasztia története. ''(Hanshu)'']]
A '''késői Han történelem''', vagy más néven Keleti Han történelem ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 后汉书, [[pinyin]]: ''Hou Hanshu'') a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet [[:en:Fan_Ye_(historian)|'''Fan Ye''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 范曄, [[pinyin]]: ''Fan Ye'') [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például [[Sze-ma_Csien|'''Sze-ma Csien''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 司馬遷, [[pinyin]]: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (''Történelmi feljegyzések'') munkáját, [[:en:Pan_Ku|'''Pan Ku''']] [i.sz. 32–92] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 班固, [[pinyin]]: ''Ban Gu'') Hanshu (''korai Han történelem'') forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
 
<br/>
<br/>
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását [[:en:Wang_Mang|'''Wang Mang''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 王莽, [[pinyin]]: ''Wáng Măng'') hatalomra jutása törte félbe [i.sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a [[:en: Xin_Dynasty|Xin dinasztiát]] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 新朝, [[pinyin]]: ''Xīn Cháo''). Az őt követő késői Han császárokról évszámairól olvashatunk a Keleti Han történelemben.
 
<br/>
<br/>
A következő 80 fejezet (11-90) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl. [[:en:Ban_Chao|Ban Chao]], aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
 
<br/>
<br/>
[[Fájl:Tarimbecken 3. Jahrhundert.png|bélyegkép|500px|jobbra|Nyugati régió a Hou Hanshu alapján]]
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a [[wikisource:hu: Hou_Hanshu_88_-_1._fejezet|88. fejezet]] (''Nyugati tartományok''), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsekkel folytatott küzdelmeket. A [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III. század vége felé megjelenő [[Hunok|Hun]] csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a [[R%C3%B3mai_Birodalom|Római birodalom]] (DaQin), valamint [[Egyiptom|Egyiptom]]-ról is (Haixi), valamint a [[P%C3%A1rtus_Birodalom|Pártus birodalmon]] (Anxi) és Mezopotámián (Tiaozhi) keresztülhaladó [[Selyem%C3%BAt|Selyemútvonalakról]]. A 89. fejezet további leírásokat közöl a [[Hsziungnuk|Xiongnu]]-k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a [[Han-dinasztia|Han birodalomba]].
<br/>
<br/>
<br/>
<br/>
 
==Források==
* [[Chavannes, Édouard]] (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du ''Heou Han chou''." ''T’oung pao'' 7, pp.&nbsp;210–269.
* {{cite book|title=Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.|year=2009|first=John E.|last=Hill|publisher=BookSurge|isbn=978-1-4392-2134-1}}
<br/>
 
== Külső hivatkozások==
*[http://depts.washington.edu/silkroad/texts/texts.html Történelmi szövegek gyűjteménye] ''Silk Road Seattle''<br/>
*[http://www.friesian.com/erachin.htm A kínai történelem időszakai] ''Nien hao (年號)'' - Wikipédia - [[w:Uralkod%C3%A1si_%C3%A9ra|Uralkodói érák]]<br/>
*[http://www.xysa.net/a200/h350/03houhanshu/t-118.htm Eredeti kínai szöveg] ''Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)''<br/>
<br/>
 
[[en:Book_of_the_Later_Han]]