„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Nyitra –> Nyitra (település)
a (r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: nl:Dvorníky)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Nyitra –> Nyitra (település))
== Története ==
 
* Udvarnok 1247 előtt [[nyitraNyitra (település)|nyitrai]]i várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki. Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott.
 
* A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király, mely nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben [[V. István magyar király|V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], 1297-ben csere utján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést ''"Vduornuc"'' alakban említi egyben a település első írásos említése is.
* A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, a 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött.
 
* Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: ''"A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a [[diószeg]]–[[Nyitra (település)|nyitra]]–[[Kálna (Szlovákia)|kálnai]] állami közútból [[Sempte]] községnél ágazik ki és Udvarnok, [[Bajmócska]] községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat."''
 
* A Pallas nagy lexikona szerint: "kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral".
117 228

szerkesztés