„Hans Gustav Güterbock” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Tudós infobox | név = Hans G. Güterbock | kép = | képméret = | képaláírás …” |
form |
||
7. sor:
| ismeretes mint =
| nemzetiség =[[németek|német]]
| állampolgárság =
| születés dátuma =[[1908]]. [[május 27.]]
| születés helye ={{Német Birodalom}} [[Berlin]]
| halál dátuma ={{USA}} [[2000]]. [[március 29.]] {{életkor-holt|1908|5|27|2000|3|29}}
| halál helye =[[Chicago]]
| házastárs =
42. sor:
'''Hans Gustav Güterbock''' ([[Berlin]], [[1908]]. [[május 27.]] – [[Chicago]], [[2000]]. [[március 29.]]) német származású amerikai hettitológus. Jelentős szerepet játszott a hettitológia kialakításában terepi [[régészet|régészként]] és elméleti tudósként is. Iskolái befejezése után – [[1933]] és [[1935]] között a Berlini Múzeum epigráfusaként helyezkedett el. 1935-ben a elérte a két évvel korábbi [[numerus clausus]], ezért kénytelen volt [[Törökország]]ba költözni, ahol az [[Anatóliai Civilizációk Múzeuma|Anatóliai Civilizációk Múzeumában]] helyezkedett el. Később az [[Ankarai Egyetem]] tiszteletbeli doktora, valamint tagja lett a [[Török Történeti Társaság]]nak. A [[második világháború]] után az [[Uppsalai Egyetem]]en tanított egy évig, majd [[1949]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba emigrált. Itt a [[Chicagói Egyetem]] munkatársa, [[1956]]-tól professzora lett, majd [[1962]]-től az [[Amerikai Keleti Intézet]] igazgatója.
Apja, [[Bruno Güterbock]] (1858–1940) magántanár volt, az [[1898]]-ban alapított [[Deutsche Orient-Gesellschaft]] (DOG) társaság vezetője, amely [[1931]]-ben összeolvadt a [[Deutsches Archäologisches Institut]]tal (DAI). Hans Güterbock így korán kapcsolatba került a keleti kultúrákkal, és a DAI révén mehetett Törökországba. A [[Lipcsei Egyetem]]en végzett tanulmányai során [[Hans Ehelolf]]tól (1881–1939) tanulta a [[hettita nyelv]]et, [[assziriológia|assziriológiára]] [[Johannes Friedrich]] (1893–1972) és [[Benno Landsberger]] (1890–1968) oktatta.
== Főbb munkái ==
| |||