„Csontvelő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
168. sor:
 
=== A limfocita-képződés fejlődési alakjai ===
[[Fájl:Lymphocyte2.jpg|bélyegkép|Kis limfocita (középen), vérkenetbenvörösvértestek és pár vérlemezke társaságában. (Perifériás vérkenet.)]]
[[Fájl:Plasmacell.jpg|bélyegkép|Plazmasejt vérkenetben]]
A [[limfocita|limfociták]] aránya a csontvelőben 16% körüli. Valamennyi típus fejlődése itt indul meg, azonban csak a [[B-limfocita|B-limfociták]] érése zajlik mindvégig a csontvelőben, a korai [[T-limfocita]]-előalakok már korán a [[csecsemőmirigy]]be kerülnek át. A csontvelői érés során a B-limfociták kb. 90%-a elpusztul.
 
A kezdeti fejlődési stádiumú '''limfoblasztok''' morfológiája hasonló a mieloblasztokéhoz. 12–18 µm átmérőjű, kerek vagy ovális formájú sejtek, sötétkék festődésű, granulációmentes sejtplazmával, és kerek vagy ovális, laza kromatinszerkezetű, 1–2 magvacskát tartalmazó sejtmaggal. A mag a sejt térfogatának mintegy 80%-át kitölti, körülötte perinukleáris zóna látható.
 
A '''prolimfociták''' kisebb, 8–15 µm átmérőjű, kerek/ovális sejtek. A sejtplazma szürkéskék festődésű, és azurofil granulációt tartalmaz. A kerek/ovális sejtmag a sejttérfogat 65–70%-át teszi ki, körülötte perinukleáris zóna látható; a kromatinállomány kissé tömött szerkezetű és 1–2 magvacskát tartalmaz.
180. sor:
A '''kis limfociták''' ('''B-''' és '''T-limfociták''') 5–10 µm átmérőjű, kerek/ovális sejtek, világoskék színűre festődő, finom szemcsés azurofil granulációt tartalmazó, vékony plazmával. A kerek/ovális alakú sejtmag a sejttérfogat 80%-át kitölti, körülötte perinukleáris zóna látható; a kromatinállomány tömött, sötét festődésű, s elfedi a magvacskát.
 
A T- és B-limfociták a másodlagos [[nyirokszerv]]ekben tovább érnek, s [[antigén]] hatására képesek aktiválódni, '''immunoblasztok'''ká alakulni (blasztos transzformáció), s így még 10–15 alkalommal osztódni. Az immunoblasztok mérete megnövekedik, ezért gyakran hibásan ''limfoblasztok''nak nevezik őket. Egyéb elnevezéseik a ''középnagy'' és ''nagy limfociták''. Az osztódás révén felhalmozódnak azok a [[klón]]ok, melyek a megfelelő [[antigén]]re (pl. egy [[fertőzés|kózokozókórokozó]] [[fehérje|fehérjéire]]) érzékenyek.
 
A B-limfociták legérettebb alakja az [[antitest]]termelő '''plazmasejt''', mely a csontvelői sejtek 0,4–3%-át teszi ki. Átmérője 10–20 µm, alakja kerek vagy ovális. Sejtplazmája a nagy mennyiségű durva felszínű [[endoplazmás retikulum]]tól sötétkék, [[bazofil]] festődésű; granulációt nem, de homogén vakuolumokat/ciszternákat tartalmazhat – ezek az endoplazmás retikulumokban felhalmozódó [[immunglobulin]]oknak felelnek meg. A sejtmag excentrikus helyzetű, a sejttérfogat 40%-át teszi ki, perinukleáris zóna nem látható. A mag kerek alakú, durva, sötét festődésű kromatinszerkezettel, melynek elrendeződése jellegzetesen [[kerék|kerékküllő]]szerű. Magvacska nem látható.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csontvelő