„Bozóki András” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1959-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
3. sor:
== Életpályája ==
 
1978-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Állam- és Jogtudományi Karán, ezzel párhuzamosan 1980-tól az ELTE Szociológiai Intézetének hallgatója volt. 1983-ban szerezte meg jogi doktorátusát, 1985-ben szociológusi diplomáját. Jogi diplomájának megszerzését követően az ELTE ÁJK-n kapott tanársegédi állást, 1988-tól adjunktusként, 1992-től egyetemi docensként dolgozott. Kezdetben a jog- és államelméleti tanszéken oktatott, majd 1987-ben részt vett a kar [[jogszociológia]]i tanszékének megalapításában, azóta ott oktat. 1993-ban az újonnan alakult [[Közép-európai Egyetem]]en (CEU) került egyetemi docensi beosztásba, de továbbra is tanított az ELTE-n. Részt vett a CEU politikatudományi doktori programjának kidolgozásában. 2003-ban [[habilitáció|habilitált]], majd 2005-ben kapta meg [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezését. Emellett 1991 és 1993 között az [[MTA Politikatudományi Intézete]] tudományos munkatársaként kutatott. Magyarországi állásai mellett 1990 és 2001 között a [[bécs]]i társadalomtudományi intézet (1990–1991), a [[berlin]]i Wisschenschaftskolleg (1993–1994), [[brighton]]i Sussex Európai Intézet (1999), valamint [[Firenze|Firenzében]] (2000–2001) vett részt posztgraduális képzésen. 1993-ban a Nottinghami Egyetem, 1999–2000-ben a [[massachusetts]]i Smith College, Mount Holyoke College és a Hampshire College, 2008-ban a Bolognai Egyetem, valamint 2004-ben és 2009-ben a [[Columbia Egyetem]] vendégoktatójavendégtanára volt.
 
1992-ben védte meg a politikatudomány kandidátusi értekezését. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Politikatudományi Bizottságának lett tagja, 2011-ben elnöke lett. Akadémiai tisztsége mellett 1991 és 1998 között, valamint 2006-tól 2012-ig a [[Magyar Politikatudományi Társaság]] elnökségi tagja, majdilletve 2003 és 2005 között elnöke volt. 2002 és 2008 között az Európai Politikatudományi Hálózat elnökségi tagjaként is tevékenykedett. 2008-ban a Politikatudományi Társaságok Európai Konföderációjának végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1991 és 1994 között a ''Szociológiai Szemle'' szerkesztőbizottságának tagja, 1992-ban a ''[[Politikatudományi Szemle]]'' egyik alapító szerkesztője volt 2000-ig, onnantól a szerkesztőbizottság tagja. 2008-tól a ''Eurosphere Working Papers Series'' főszerkesztője.
 
2008 és 2012 között a ''Eurosphere Working Papers Series'' főszerkesztője volt. Emellett tagja a ''European Political Science'', a ''Political Science Education'' és a ''CEU Political Science'' című folyóiratok szerkesztőbizottságának.
Bozóki aktívan részt vett a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] körüli és azt követő közéletben. 1988-ban a [[Fidesz]] és a [[Szabad Kezdeményezések Hálózata]] alapítója volt. A Fidesz részéről részt vett a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1990-ben a Fidesz egyik szóvivője volt, később kilépett a pártból. 1989-ben a ''[[Magyar Narancs]]'' című, előbb kéthetente, majd hetente megjelenő lap alapító szerkesztőjeként, majd 1992 és 1996 között főmunkatársaként is dolgozott. A 2000-es években a ''[[Magyar Hírlap]]'' és a ''[[Figyelő]]'' publicistája. 2003 és 2004 között [[Medgyessy Péter]] miniszterelnök tanácsadója volt. 2005-ben kinevezték a nemzeti kulturális örökség miniszterévé. Tisztségét a 2006-os országgyűlési választásokig viselte. 2007 és 2008 között a környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt, majd részt vett a [[Lehet Más a Politika]] nevű társadalmi kezdeményezésben, de a 2009-ben megalakult pártba nem lépett be.
 
Bozóki aktívan részt vett a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] körüli és azt követő közéletben. 19881987-banben részt vett a [[Fideszlakiteleki találkozón]], és1988 májusában a [[Szabad Kezdeményezések Hálózata]] alapítója volt, illetve a [[Fidesz]] megalakulása után két hónappal belépett a szervezetbe. A Fidesz részéről részt vett 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1990-ben a Fidesz egyik szóvivője, 1991 és 1992 között a párt országgyűlési képviselőcsoportjának szakértője volt,. később1993-ban kilépett a pártból. 1989-ben a ''[[Magyar Narancs]]'' című, előbb kéthetente, majd hetente megjelenő lap alapító szerkesztőjeként, majd 1992 és 1996 között főmunkatársaként is dolgozott. A 2000-es években a ''[[Magyar Hírlap]]'' és a ''[[Figyelő]]'' publicistája. 2003 és 2004 között [[Medgyessy Péter]] miniszterelnök tanácsadója volt. 2005-ben, kineveztékaz [[első Gyurcsány-kormány]]ban a nemzeti kulturális örökség miniszterévé. Tisztségétnevezték ki, tisztségét a 2006-os országgyűlési választásokigválasztások utánig, júniusig viselte. 2007 és 2008 között a környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt, majd részt vett a [[Lehet Más a Politika]] nevű társadalmi kezdeményezésbenkezdeményezés elindításában, de a 2009-ben megalakult pártba nem lépett be.
 
== Díjai, elismerései ==