„Tömörkény István” változatai közötti eltérés

 

A leszerelés után megfordult fejében, hogy [[Budapest]]re költözik, de aztán inkább maradt Szegeden, s elszegődött újságírónak, írónak a Szegedi Híradónál jóval frissebb szellemiségű [[Szegedi Napló]]hoz. [[1899]]-ben remélte, hogy őt nevezik ki főszerkesztőnek, nem így lett. A tudós szegedi főrabbi, [[Löw Immánuel]] javaslatára tisztviselő lett a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi-Könyvtár]] és Városi Múzeum intézményében, amely ekkor már a főreáliskolából, a mai [[SZTE]] központi épületéből az [[1895]]-[[1896]]-ban felépített eklektikus stílusú szegedi [[Móra Ferenc Múzeum|Kulturpalotába]] költözött, amely a belvárosban a [[Tisza]], a közúti híd, a vár és a [[Szegedi Nemzeti Színház]] közelében van. [[Reizner János]] ([[1847]]-[[1904]]) könyvtár- és múzeumigazgató mellé került mindenes munkatársnak. Reizner mellett sajátította el a könyvtári és múzeumi teendőket, közben a [[Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége]]([[MKOF]]) által szervezett szaktanfolyamokon is részt vett, [[1900]]-ban elvégezte a [[könyvtár]]osi, [[1901]]-ben a [[természettudomány|természetrajzi]], [[1903]]-ban a [[néprajz]]i és a [[régészet]]i tanfolyamokat. Az MKOF segítette folyamatosan a vidéki könyvtárak és múzeumok szerveződését a szakszerű tanfolyamok lebonyolításával, ezen tanfolyamokon vett részt korábban a [[szentes]]i múzeumalapító [[Csallány Gábor]], később egy itteni tanfolyamon [[Móra Ferenc]] is gyarapította a gyakorlatban már megalapozott [[régészet]]i ismereteit.

 

== Munkássága ==

"Sejtelme se volt róla, hogy ''Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása''<ref>Kincse, ritkasága</ref> és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. … világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz."<ref name="autogenerated1">Lengyel i.m.</ref>

"… Mórának máig szólóan igaza volt, s lett. Tömörkény művelődéstörténeti súlya összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint bármelyik elődjéé és utódjáé. ''Az életmű, amelyet létrehozott, a legjelentősebb, amelyet a szegedi múzeum falai között valaha is megalkottak.''"<ref name="autogenerated1" />

 

== Elbeszélései szépirodalmi kötetekben ==

 

== Szervezeti tagságai ==

* A [[Dugonics Társaság]] tagja (1892-től, főtitkára 1907-től)

* Szegedi Irók és Hírlapírók Köre (1902-ben elnöke)

{{források}}

{{commonskat|István Tömörkény}}

*Péter László: Tömörkény világa. Budapest, Lord, 1997. 216 o. ISBN 963854449X

 

{{DEFAULTSORT:To~mo~rkeny Istvan}}